A Fist visszatér

A Fist visszatér

Miért érdemes nézni az Árnyékvonalakat?

Második évadával jelentkezik a nemzetközi sikereket elérő finn kémsorozat, az Árnyékvonalak. Az új szezon, amely szeptember 30-án, este 21:00-kor startol el az Epic Drama műsorán, 1956 feszültségekkel teli évébe kalauzolja el a nézőt. Az új elnök épp most lépett hivatalba, de pozíciója máris megrendül, ráadásul a magyarországi és lengyelországi forradalmak szele ide is elér. A Fist nevű titkos akciócsoportnak pedig egy fasiszta szervezet támadásával is meg kell birkóznia, amit ráadásul a CIA támogat fegyverekkel. Az események hatására nem csupán az elnök és a Fist kerül veszélybe, de egész Finnország jövője is bizonytalanná válik. Cikkünkben feltárjuk, miben más ez a széria, és miért jobb, ha felkészülünk arra, hogy legszívesebben egyben ledarálnánk.

Miért különleges ez a finn sorozat?

„Ez egy olyan kémthriller, amely sikeresen vegyíti a műfajokat: egyszerre humoros és sötét, eredeti és kísérleti, és a megvalósítása is pazar” – foglalta össze az Árnyékvonalak lényegét Laurent Boissel, a sorozat nemzetközi forgalmazójának feje, aki szerint eme egyéniségének köszönhetően az Árnyékvonalak kiemelkedik az amúgy meglehetősen telített piac kínálatából.

Az első évad erőssége az volt, hogy egy frissen beszervezett tag, Helena (Emmi Parviainen) tekintetén keresztül ismerhettük meg a Fist működését, annak ellenségeit és viszályait, miközben Helena múltjának titkai is felszínre kerülnek. A folytatásban Helenának már nagyobb tapasztalattal felvértezve kell szembenéznie egy jóval nagyobb fenyegetéssel, miközben tudja, hogy még a Fist fejében sem bízhat meg. Idővel rádöbben, hogy csak úgy állíthatja meg a Harag Testvérisége névre hallgató fasiszta organizációt abban, hogy egy olyan háborút robbantsanak ki, amiből Finnország nem kerülhet ki győztesként, ha a Fist vezetőjévé válik.

Kultikus sorozatok és valós események hatása

Katri Manninen, az Árnyékvonalak szerző-forgatókönyvírója bevallotta, hogy korábban rengeteg thrillert fogyasztott, főleg olyan kémsorozatokat, mint a Homeland vagy a Foglalkozásuk: Amerikai, és mindig arra gondolt közben, hogy „bárcsak én is készíthetnék egy ilyen sorozatot!” Ehhez azonban valami egyedit kellett felmutatnia, valami olyasmit, ami a finn történelem egy szeletét univerzálisan eladható módon, de mégis újszeren tálalja fel. „Szerintem azért olyan különleges ez a sorozat, mert lehetőségünk volt valami mással próbálkozni” – mondja Manninen, aki az anyjával, Kirsti Manninennel közösen találta ki a széria 1950-es években játszódó alapötletét. Kirsti Manninen maga is író, aki több könyvet és tévésorozat írt karrierje során, melyek az Árnyékvonalakhoz hasonlóan szintén vegyítik a fikciót a történelmi tényekkel.

Annak ellenére, hogy a sorozat bő 60 évvel ezelőtt játszódik, Katri Manninen szerint nem is lehetne relevánsabb, hisz a 2016-os amerikai elnökválasztással kapcsolatban ugyanazok a vádak és vélekedések merültek fel, mint amik az 1955-ös finn elnökválasztás kapcsán, amit a CIA és a KGB egyaránt befolyásolt.

AJ Annilának, aki olyan filmek dirigálásával szerzett nemzetközi ismertséget magának, mint az Újjászületett harcos vagy a Szauna, az Árnyékvonalak volt az első sorozatrendezése, de nem tudott neki ellenállni. „Teljesen rákattantam a forgatókönyvre. Nevettem, sírtam, izgultam, remekül szórakoztam” – nyilatkozta a rendező, aki azt is bevallotta, hogy imádta, hogy míg a sorozat nem veszi magát véresen komolyan, ez nem megy a dráma rovására.

Az alkotók nem titkolják el, hogy szívesen éltek volna abban a korszakban, ahol ez a sorozat játszódik. Odaadásuk és rajongásuk meg is látszik a gyönyörűen realizált helyszíneken és a magával ragadó történeten, melyet Alinna abban a szellemben rendezett meg, mintha csak egy játékfilmet forgatna, csak jóval hosszabb játékidővel felvértezve. A végeredményről mi magunk is meggyőződhetünk, mikor az Árnyékvonalak 2. évada szeptember 30-án megérkezik az Epic Drama-ra.