Október 14-én és 21-én hétfő este 21:00-kor tér vissza a negyedik évaddal a Bécsi vér az Epic Drama műsorára. Az új etapban Oskar Rheinhardt felügyelő és Max Liebermann, a freudista pszichiáter egy Mephisto fedőnevű lázadó nyomába ered, aki az Osztrák-Magyar Monarchia pusztítására tör. A premier kapcsán járjuk körbe a Monarchia végnapjait!
Az Osztrák-Magyar Monarchia, korának egyik legnagyobb birodalmaként 1867 és 1918 között létező kettős állam volt, két felét a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság alkotta, melyek alapvetően önállóak voltak, de közös uralkodó igazgatta őket, a külügy és a hadügy, valamint ezek pénzelése is közös ügy volt. 620 ezer négyzetkilométeres területével csak az Orosz Birodalom előzte meg, 51 milliós népességével pedig a harmadik legnépesebb birodalom volt Európában. Megalakulásának magvait már az 1848-49-es szabadságharc elültette, ugyanis a Habsburg Birodalom akkori császára, Ferenc József belátta, hogy az abszolutizmus ingatag lábakon áll, ráadásul hadi szempontból rengeteg pénzbe kerül. A császár bizonytalanságát látva Deák Ferenc és Andrássy Gyula, magyar politikusok a passzív ellenállás révén egyre nagyobb politikai nyomást helyeztek Ferenc Józsefre, míg 1867-ben létre nem jött a kiegyezés, vele együtt pedig az Osztrák-Magyar Monarchia.
A Birodalom évtizedekig prosperált: a világ negyedik legnagyobb gépgyártója volt, főleg villamosipari termékek – generátorok, háztartási eszközök és gőzturbinák – gyártásában jeleskedett, és Németország után a legnagyobb vasúthálózattal rendelkezett. De a repedések már a századfordulón elkezdtek jelentkezni a Birodalom felületén, méghozzá etnikai okokból. A Monarchia területén belül különböző szláv népek, valamint románok és olaszok is éltek, méghozzá jókora arányban (Magyarország területét csak 54%-ban lakták magyarok). A nemzetiségek ugyan rendelkeztek némi belső függetlenséggel, mi több, a Monarchia egyike volt annak a három országnak, ahol törvényt alkottak a kisebbségei jogokról, de a különböző népek egyre inkább önállóságról álmodoztak.
Közben kitört az első világháború, melyben a Monarchia a központi hatalmak oldalára állt. „Európa közepéről nehéz háborút nyerni, tengeri nagyhatalmakkal szemben pedig lehetetlen” – mondták később a szakértők, ráadásul a központi hatalmak elszámították magukat, amikor azt hitték, a románok és az olaszok mellettük ragadnak fegyvert. 1918-ra világossá vált, hogy a Monarchia nem képes ellátni megfelelő fegyverzettel, ruházattal és élelemmel a saját katonaságát. Az emberek éheztek, a városokban sztrájkoltak: általánossá vált a háborúellenesség.
Októberben a Monarchia fegyverszünetet kért az antant hatalmaktól, akik közben már azt tárgyalták, mi legyen a Birodalom sorsa. Eleinte úgy tűnt, hogy a Monarchia fenntartása európai érdek, mert ellensúlyt képezhet a németekkel vagy az oroszokkal szemben, Oroszország szétesését követően azonban már senkinek sem állt érdekében fenntartani egy közép-európai birodalmat. IV. Károly magyar király ugyan megpróbált beadni egy manifesztumot, amelyben a Monarchiát szövetségi álammá nyilvánítja, de ezt az antant visszadobta. Az utódállamok gyorsan szerveződtek, Lengyelország, Csehszlovákia, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és Bosznia gyakorlatilag egy hónap leforgása alatt jött létre.
És ha ez nem lett volna elég, Magyarországon is kisebb forradalom zajlott le: létrejött a Magyar Nemzeti Tanács, amely a háború azonnali beszüntetését és demokratikus Magyarország létrejöttét követelte. Károly király ellenállt, de az egymást követő tömeges tüntetések hatására (melyekhez a katonaság tagjai is csatlakoztak) végül beadta a derekát. Október 31-én kinevezték Károlyi Mihályt miniszterelnöknek, kinyilvánították az Ausztriától való függetlenséget, november 16-án pedig megalakult a magyar köztársaság. A Monarchia megszűnt. És hogy ebben mennyire volt szerepe a Bécsi vér Mephistójának, az október 14-én kiderül a negyedik évad premierjével!