ÍGY LETT A MANHATTAN EGY KISVÁROSI KOSZTÜMÖS DRÁMÁBÓL A 2010-ES ÉVEK LOSTJA

ÍGY LETT A MANHATTAN EGY KISVÁROSI KOSZTÜMÖS DRÁMÁBÓL A 2010-ES ÉVEK LOSTJA

Augusztus 5-én, este 21:45-kor tér vissza második évadával a Manhattan az Epic Drama műsorára. A széria az új-mexikói Los Alamos városában játszódik, ahol tudósok és katonák egy olyan titkos projekten dolgoznak, amely örökké megváltoztatja a világot – ráadásul ezúttal már az idővel versenyt futva próbálják megalkotni a világ első atombombáját. Abban a hitben dolgoznak, hogy ezzel véget vethetnek egy háborúnak, de sejtésük sincs arról, hogy mindeközben kirobbantanak majd egy másikat, a fegyverkezési versennyel kísért hidegháború fenyegetése ugyanis már ott leselkedik az atomfelhő árnyékában. Cikkünkben bemutatjuk, hogy lett egy kisvárosi thrillerből a 2010-es évek egyik legszövevényesebb és legambiciózusabb sorozata.

Mint a legtöbb szezonális sorozat, így a Manhattan első évada is jókora cliffhangerrel ért véget, vagy ahogy Sam Shaw, a széria showrunnere fogalmazott: „az évad végén majdnem minden kapcsolat felborult”. Charlie Isaacs (Ashley Zukerman) akaratán kívül egy új akciócsoport vezetője lesz, amely az idővel versenyt futva és egyre súlyosabb felső nyomásra próbálja meg legyártani a világ első atombombáját, Frank Wintert (John Benjamin Hickey), a projekt egykori vezetőjét pedig ismeretlen helyre hurcolják. Thomas Schlamme rendező/producer feltárja, hogy a második évad nem sokkal az első etap befejezését követően veszi fel a szálakat, szóval a nézőknek nem kell sokat várniuk arra, hogy megtudják, mi történt Winterrel. Az őt megformáló Hickey szerint a folytatás egyik legnagyobb rejtélye az, hogy hová hurcolták el a karakterét. „[Hőseink] szép lassan felfogják, hogy a hadsereg milyen játszmákat űz azon kívül, hogy legyártatják velük a bombát” – fejtegette az évad titkait Hickey.

Szóval a Manhattan második évadában nem csupán a tét és a feszültség nagyobb, de a rejtélyek is halmozódnak, és ahogy a vox.com kritikusa fogalmazott, a sorozatot azt teszi különlegessé, hogy egyszerre kisvárosi dráma, romantikus sorozat, kémszéria, sőt, sci-fi is. A folytatás pedig azzal, hogy hajlamos ugrálni az időben, illetve hogy egyszerre foglalkozik a karaktereket érintő és az egész várost befolyásoló rejtélyekkel, egyre jobban hasonlít az új évezred egyik legünnepeltebb sorozatára, a Lostra.

De a titkok kibontásának a karakterdráma sem látja kárát. Schlamme szerint a második évad azt a kérdéskört járja körül, hogy az emberek mennyi gonoszságra képesek a nagyobb jóért. „Ez a morális kettőség egyfajta takaróként borítja be az egész évadot, és ez okozza az ellentéteket is” – magyarázza a rendező.

Ugyan a folytatásra majdnem minden régebbi színész visszatér Ashley Zuckermantől (A félelem utcája) és John Benjamin Hickey-től (Titkok nélkül) kezdve Olivia Williamsen (Hatodik érzék) át az Emmy-díjas Rachel Brosnahanig (A csodálatos Mrs. Maisel), de az új, nagyobb rejtélyek új karaktereket kívánnak. Az egyik ilyen a William Petersen (Az embervadász) által megformált Emmett Darrow tábornok, aki azt a feladatot kapta, hogy minden áron szállítsa le időre az atombombát, míg Nora szerepében Mamie Gummer (True Detective) alaposan megbonyolítja a szereplők életét, és igazából ő sem riad vissza semmitől annak érdekében, hogy elérje a céljait.

Bár a sorozat legtöbb szereplője kitalált – kivéve az egy-két epizódban feltűnő J. Robert Oppenheimert (akit Daniel London formál meg) –, és emiatt a küzdelmeik is azok, a Manhattan sok dologban tükrözi a valóságot. Az atombomba megalkotásáért folytatott versenyt – melyben két külön csoport vett részt Amerika két külön pontján – tényleg úgy hívták, hogy a Manhattan terv, és a kutatás egyik központja valóban az új-mexikói Los Alamos volt. A kutatásban női tudósok is részt vettek, a közösséget pedig bennszülöttek segítették, ugyanakkor a tudósok úgy vélték, a bombát Németországban fogják bevetni, nem pedig Japánban. A Manhattan apró részleteiben is a valóságra támaszkodott: Los Alamosnak, vagy ahogy a helyiek hívták, a Dombnak valóban csak egyetlen levelezőcíme volt (Postafiók 1663), és az ide befutó vagy innen kimenő leveleket mindig átnézték, hogy semmi se szivároghasson ki.

A kormány mindent megtett azért, hogy a projektet kívülállók előtt titokban tartsa, ezért az abban résztvevők előtt is rengeteg információt visszatartott. Ahogy az a sorozatban is látható, még a tudósok se mindig tudták, hogy min dolgoznak épp, a feleségeik főleg nem voltak tisztában a részletekkel, de még a helyet őrző katonai rendőrség sem. Los Alamos lakóit rendszeresen hazugságvizsgálatnak vetették alá. De mint ahogy a sorozatban is, a kémek a valóságban is bejutottak a projektbe. Az egyiküket, Klaus Ruchs fizikust – aki információkat csempészett ki a szovjeteknek – sikerült elfogni és bíróság elé állítani 1949-ben, egy másik kommunista szimpatizánst, Theodore Hallt, aki egy Walt Whitman-verseskötet segítségével küldött kódolt üzeneteket a Szovjetuniónak, sosem sikerült elfogni. A Manhattanben ugyan egyikőjük sem tűnik fel, de más kémek, akik hozzájuk hasonló módszerekkel dolgoznak, igen.

A Manhattan mögött álló WGN America tehát ügyelt a részletekre, de ez nem is meglepő, hisz tisztában voltak azzal, hogy milyen nagy formátumú sorozattal van dolguk, ezért a folytatásban is a lehető legjobbakkal forgattak. „Nem lennék képes elvégezni a munkámat, ha nem ezekkel a színészekkel dolgozhatnék együtt, méghozzá eme díszletek között, eme kosztümöket viselve és ezzel a stábbal” – méltatta a produkciót a Charlie Isaacset megformáló Zukerman. „Bármelyik fiókot is nyitod meg, a történelem egy kis darabja köszön vissza rád. Lenyűgöző, mennyire hiteles ez a széria” – lelkendezett a Charlie feleségét, Abby-t játszó Brosnahan, aki szerint a második évad még az első etapnál is jobb. Ezzel Hickey is egyetért: „Nem gondoltam volna, hogy képesek lesznek még magasabbra emelni a tétet, mint az első évadban.”

Nos, hogy mennyire magas az a tét, az augusztus 5-én kiderül, mikor a Manhattan második évada megérkezik az Epic Drama-ra.