Blog

10 dolog, amit nem tudtál A vád tanújáról

Agatha Christie legendás regénye kel újra életre Julian Jarrold (Jane Austen magánélete, Mr. Tűsarok) rendezésében, méghozzá olyan színészek közreműködésével, mint Toby Jones (Suszter, szabó, baka, kém, Az éhezők viadala), Andrea Riseborough (Birdman, Feledés), Kim Catrall (Szex és New York) vagy Billy Howle (Az a nap a tengerparton). A háromrészes minisorozat, melynek első felvonása december 7-én, este 21:00-kor debütál az Epic Drama műsorán, a szerelem, a csalárdság és a vágy egyetemes történetét meséli el friss, de korhű megközelítésben. Cikkünkben felfedünk néhány érdekességet az eredeti történettel és az adaptációkkal kapcsolatban is.

  1. A vád tanúja először 1925. január 31-én jelent meg a Flynn’s nevű, heti rendszerességgel megjelenő ponyvamagazinban, méghozzá Traitor’s Hands (Az áruló kezei) címmel. Később, 1933-ban már a mai napig ismert címén publikálták Nagy Britanniában a The Hound of Death című novellás kötetben. A novella népszerűségét mutatja, hogy ez a kötet Amerikában és Magyarországon A vád tanúja és más történetek címen ismert.
  2. A történetet évtizedekkel később maga Agatha Christie adaptálta színdarabra, amit 1953. október 28-án mutattak be a londoni Winter Garden színházban. Az akkori kritika éltette a színpadi művet – főleg annak fordulatos befejezését. Nem is csoda, hogy 1995-ben a krimiírókból álló szervezet, a Mystery Writers of America minden idők 100 legjobb krimije egyikének választották a darabot.
  3. A színpadi mű természetesen a New York-i Broadway-re is eljutott, ahol 1954. december 16-án debütált, és olyan nagy sikert aratott, hogy az 1956. június 30-as záró előadásáig összesen 645 alkalommal tűzték műsorra.
  4. Christie nem önszántából adaptálta színdarabra novelláját: Peter Saunders producer győzködte őt arról, hogy dolgozza meg azt, végül aztán mindössze három hét alatt elkészült a színpadi változat, melyben nem csupán neveket változtatott meg, de többek között a befejezést is, mivel az írónő úgy érezte, színpadra egy sokkal teátrálisabb befejezés való.
  5. A befejezést az írónő azért is megváltoztatta, mert túl lehangolónak találta: A vád tanúja azon kevés műveinek egyike volt, melyben az elkövető megússza a tettét. Akkoriban nem is nagyon lehetett ilyen befejezéssel ellátni egy színpadi művet vagy filmet.
  6. 1957-ben elkészült az első mozgóképes változat, méghozzá Billy Wilder rendezésében. A Marlene Dietrich és Charles Laughton főszereplésével készült filmet 6 Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film díjával. Dietrich nem volt ott a jelöltek között, pedig a színésznő annyira bízott az Oscarban, hogy nem csupán parókát és erős sminket viselt a film során, de még plasztikai műtétnek is alávetette magát a szerep kedvéért. Az alkotók ellenben mindent megtettek azért, hogy megmutassák Dietrich messze földön híres lábait, ennek érdekében írtak egy plusz jelenetet, amelyhez 145 statisztára és 38 kaszkadőrre volt szükség. Ez a jelenet önmagában 90 000 dollárba került.
  7. A film masszív siker lett. Agatha Christie azt nyilatkozta, hogy ez az egyetlen olyan adaptációja bármelyik művének, ami neki is tetszett. Hitchcock pedig többször hangoztatta, hogy az emberek azt hitték, hogy ő rendezte ezt a filmet. Kell-e ennél nagyobb elismerés?
  8. Az Epic Dramán debütáló, BBC által gyártott minisorozat az első olyan mozgóképes változat, amely az eredeti novellát veszi alapul, nem a színdarabot, és emiatt a befejezése is más, mint amit sokan ismerhetnek.
  9. Sarah Phelps, a BBC-produkció írója azt tartotta a legnagyobb kihívásnak, hogy egy alig húszoldalas novellát kellett minisorozattá adaptálnia, és ezt nagyon izgalmasnak találta. Aprócska részletekből alkotta meg a karaktereket, kifejtette a kort, egy egész világot épített a történet köré. A novellában például csak egyszer említik meg, hogy a történet egyik főszereplője, John Mayhew meghűlt, és eme apró információ köré az írónő egy egész történetet szőtt. „Azt élveztem a legjobban, hogy kiélhettem a kreativitásomat és hozzátehettem magamat a forrásműhöz” – nyilatkozta Phelps.
  10. Phelps szerint az a legjobb az Agatha Christie-történetekben, hogy amellett, hogy fordulatos krimik és pszichológiai thrillerek, nagyon sokat mesélnek a korukról is. Nem erre helyezik a hangsúlyt, de az adott kor kihívásai azok, melyek a szereplőket gyakorta gyilkosságok elkövetésére késztetik. A vád tanúja öt évvel az első világháború befejezését követően játszódik, melynek traumája még sok emberen ott érezhető: ezt az írónő az új változat történetébe is beleszőtte.

A kritika pedig nagyra értékelte ezt a törekvést, a The Daily Telegraph ünnepelte a történet rétegezettségét, és hogy mennyire rezonál korunk problémáira. A vád tanúja eddigi legeredethűbb változata tehát december 7-én debütál az Epic Drama műsorán.

Előzetes

Műsor

Összefoglaló

A vád tanúja

1920-as évek, London: egy brutális gyilkosság hagyott foltot egy szép londoni ház bársonyszőnyegén. Az áldozat az elbűvölő és gazdag özvegy, Emily French. Minden bizonyíték a rokonszenves fiatalemberre, Leonard Vole-ra mutat, akire az örökösnő a hatalmas vagyonát hagyta – legalábbis Emily elkötelezett házvezetőnője ezen meggyőződésével áll a bíróság elé. Vole felesége a maga ridegségével nem tesz hozzá férje felmentéséhez, sőt megszólalásaival inkább árt a férfi ügyének. Leonard azonban kitart amellett, hogy társa, Romaine, a rejtélyes kóristalány bizonyítani tudja ártatlanságát. Ebben nagyon hisz Vole ügyvédje is, miközben gyanítja, hogy Mrs. Vole eltitkol valamit.

Agatha Christie híres novellája alapján!

Kapcsolódó műsorok