Blog

Meglátjuk a 19. századi klasszikus, a Jane Eyre időtállóságát?

Voltak idők, amikor egy lány nem emelhetett csak úgy szót, és még ma is előfordul, hogy ezért a jogért egy nőnek küzdenie kell. Charlotte Brontë ikonikus regénye és annak sorozatra vitt adaptációja, a Jane Eyre rávilágít arra, hogy az igazi szabadság ott kezdődik, ahol mások véleményétől való félelmünk véget ér. A BBC négyrészes minisorozata augusztus 4-én 21:00 órakor érkezik az Epic Drama műsorára.

Az író 1847-ben, Currer Bell (férfi) álnéven írta meg klasszikusát, jól tudván, hogy egy női név a borítón elriasztja a kritikusokat. Könyvének központi témája azonban pontosan ennek ellentetjéről szól: egy nő, aki nem hajlandó elrejtőzni vagy alkalmazkodni. „Mindig kimondtam, amit gondoltam – és megfizettem az árát” – írta Brontë leveleiben. Szavai ismerősen csenghetnek ma is, amikor a nők még mindig az egyenlőségért küzdenek.

A könyv alapján készült sorozat visszarepíti a nézőt a 19. századi Angliába, ahol a pompás birtokok, báliruha-költemények és elegáns szalonok világa mellett paradox módon működik egy másik világ: sivár ipari városok, gyárakban dolgozó gyerekek és olyan iskolák, mint a Lowood, ahol az árvák éheztek és halálra fagytak. Jane ebben a kegyetlen közegben nő fel – kicsi, jelentéktelennek tűnő és sokat szenvedő lányként –, és olyan nővé válik, aki tudja: a lelke nem eladó. Egy gyönyörű birtokon nevelőnői munkát vállal, majd a Thornfield Hall egyszerre válik számára paradicsommá és börtönné. Zárt ajtói mögött olyan titok rejtőzik, amely összetörheti annak a szívét, aki még hisz a fehér lovon érkező herceg meséjében. A felnőtt Jane-t ekkor már Ruth Wilson (Mrs. Wilson) alakítja, mégpedig Golden Globe-díjra jelölt tökéletességgel. A sorozat ugyanekkor két Primetime Emmy- és egy BAFTA-díjat is bezsebelt.

Jane Eyre karaktere igen nagy botrányt kavart a 19. század derekán azzal, hogy egy nő nemet mondott a munkaadójának. Egy hozomány nélküli nőtől akkoriban azt várták el, hogy hallgasson, várjon türelmesen, és legyen hálás mindenért, amit kap. Jane azonban a saját útját választotta – még akkor is, ha ez magányt, szegénységet és mindenféle biztonsági háló hiányát jelentette. Ma már nőként olyan jogaink vannak, amelyekről Jane csak álmodhatott: tanulhatunk, dolgozhatunk, szavazhatunk, elválhatunk, és élhetjük a saját életünket. És mégis, a #MeToo mozgalom megmutatta, hogy sok helyen ma is ki kell mondanunk: Nem vagyok a tulajdonod. Nincs jogod elhallgattatni vagy kényszeríteni. A Jane Eyre a viktoriánus kor #MeToo aktivistája volt, aki csendesen hívta fel a figyelmet arra, hogy ha valaki nem bánik velünk tisztelettel, jogunk van hátat fordítani.

Az Epic Drama nézői augusztus 4-től hétfőnként este maguk is összehasonlíthatják Jane Eyre életét a modern nő életével, amikor fűzők helyett szűrők alakítanak „tökéletesre”, elzárt birtokok helyett pedig nyitott platformokon keresztül száguldhatnak a szavak, amik ugyanolyan könnyen rombolhatnak.

Előzetes

Műsor

Összefoglaló

Jane Eyre

Az elárvult Jane Eyre-t a közönyös és vele mostohán bánó nagynénje, Mrs. Reed a Lowood iskolába küldi, mivel már nem akarja tovább a házban látni a lányt. Jane 19 éves koráig marad a Lowood iskolában, míg végül nevelőnőként helyezkedik el Thornfield Hallban és a Thornfield Hall urának, Edward Rochester gondjaira bízott francia lány, Adèle nevelőnője lesz. Jane megtudja a házvezetőnőtől, hogy a ház ura ritkán tartózkodik otthon. Egy napon végre találkozik Rochesterrel, amikor a férfi hazafelé tart Thornfieldbe. Jane életében először érzi úgy, hogy tartozik valahová, és hamarosan megszereti Thornfieldet, de ez hamarosan megváltozik, amikor Jane különös hangokra ébred a házban. Amikor követi a hangokat, lángokban találja Rochester szobáját…

Kapcsolódó műsorok