A világszinten elismert állatorvos, James Herriot történetéről szóló sorozat legfrissebb évada szeptember óta dübörgő sikerrel fut az Egyesült Királyságban, és hozzánk is hamarosan megérkezik: november 8-ától péntekenként 21 órától vetíti az Epic Drama. Az öt éve futó alkotás egyik legérdekesebb változását a rajongók érték el: még több kültéri helyszínt akartak látni!

A felvetés nem meglepő, hiszen a forgatásnak a festői panorámával rendelkező Yorkshire Dales ad otthont, ezen belül is Grassington, amely a film során a Darrowby fantázianevet viseli. A rajongók azt kérték, a stáb a stúdiók helyett válassza inkább a természetet, éljenek többször a fantasztikus táj adta lehetőségekkel. Így lett, és hamar meg is érkezett a visszajelzés: a történet, amely immáron a II. világháború időszakába lépett, még inkább magával ragadja a nézőket. A falu díszleteit úgy alakították ki, hogy az az 1940-es évek Nagy-Britanniáját tükrözze. Régi feliratok kerültek a kirakatokra, az ablakokat úgy ragasztották le, ahogy a háborús időkben tették azt, és még a macskaköveket is bekoszolták az autentikusabb vidéki utak kedvéért.

Az élet dicsérete számos szakmai jelölést kapott, többek között látványvilága okán BAFTA-díjra, a Shanghai Nemzetközi Televíziós Fesztiválon pedig legjobb külföldi sorozat kategóriában Magnolia-díjra jelölték. A sorozat kedvessége, a szerethető karakterek miatt igen népszerű a kritikusok körében is. A világszinten elismert skót állatorvos, James Alfred Wight történetét dolgozza fel, aki valóban Yorkshire tartományban dolgozott a modern orvoslás előtti időkben, és számos felfedezést vezetett be az orvosi gyakorlatba. Munkáját humorral és emberséggel töltötte meg. Könyveit James Herriot néven publikálta, ezzel különítve el író és doktor énjét.

Az Élet dicséretének ötödik évadában James és Helen (az Oscar-díjas Rachel Shenton) élete új fordulatot vesz, miközben a Skeldale állatkórház dolgozói is kezdenek hozzászokni a kisbabával való közös élethez. Az idillre ugyan az európai háború árnyai leselkednek, de a sötétséget mindig ellensúlyozza a Skeldale-család melegsége és humora.

Október 28-án, hétfő este 9:00-kor érkezik az Epic Drama műsorára a Joan, hogy aztán minden hétfő este újabb epizóddal jelentkezzen. A drámaszériában a Trónok harca Sansája, Sophie Turner játssza Joan Hanningtont, Nagy Britannia leghírhedtebb női ékszertolvaját, aki kaméleon módjára volt képes megváltoztatni a külsejét, hatalmas értékű gyémántot lopott el, de mindent csak a lányáért csinált. Lássuk, mit érdemes tudni a sorozatról!

1. A valóság ihlette

Joan Hannington létező személy volt, mi több, a sorozat az ő 2002-ben megjelent életrajzi könyvén alapul. Richard Laxtont, a minisorozat rendezője elolvasta a könyvet, és teljesen magával ragadta az, amin ez a nő keresztülment. Élőben is találkozott vele: „Olyan volt, mint egy hurikán, egy igazi egyéniség, aki nem rejtette véka alá az érzéseit.”

2. Joan Hannington sokkal több volt egyszerű tolvajnál

A karaktert a saját múltja hozza kényszerhelyzetbe. Egy erőszakos, minden szeretetet nélkülöző családban nőtt fel, 17 évesen lett anya és sokáig nem tudott szabadulni egy pokoli házasságból. Hogy a lányáról gondoskodjon, a nő kénytelen volt előbb piti bűntetteket végrehajtani, hogy aztán egyre mélyebbre merüljön a bűnben. Később valóságos bűncézárrá vált, aki nem véletlenül vívta ki magának a Keresztanya becenevet.

3. A rendező anélkül osztotta Turnerre Joan szerepét, hogy látta volna a Trónok harcában

„Na jó, egy epizódot láttam a sorozatból” vallotta be a direktor, „de Sophie nem volt ott a radaromon.” Ez azonnal megváltozott, mikor a színésznő küldött magáról egy felvételt, majd még egy, jóval érzelmesebbet. „Hihetetlen volt. Nem viselt sminket, és az egész hihetetlenül nyers volt” – lelkendezett Laxton, aki ezt követően azzal hívta fel a színésznőt, hogy „Nézd, azt akarom, hogy te játszd el a karaktert.”

4. Turner iszonyúan odatette magát a szerepben

Turner 2022 óta nem játszott komolyabb szerepben, és teljes erőbedobással vetette bele magát a munkába. „A 90 napos forgatás során talán ha két mondatot rontott el. Megjelent a forgatás minden napján, előtte pedig nagyon-nagyon korán ott volt a sminkesnél.” Szükség is volt a sminkes segítségére, a karakter ugyanis az álcázás és megtévesztés mestere. Turner számtalan alkalommal alakul át teljesen a szériában. „Talán még a saját lányai se ismernék fel” – írta róla a Daily Mail, mikor kiszivárgott róla néhány olyan kép, amiben barna parókát, jellegtelen ruhát és egy jókora szemüveget viselt.

5. Sophie hasonló cipőben járt a forgatás idején, mint Joan

Turner a forgatás idején épp az ex-férjével, Joe Jonasszel egyezkedett két lányuk felügyeletéről, és ez elég nagy figyelmet kapott a bulvárlapokban. „A gyerekeim Amerikában voltak, és nem tudtam velük lenni, mivel a Joant forgattam Angliában. És akkor megjelentek ezek a cikkek, amik nagyon sok fájdalmat okoztak, mivel végig mardosott az a kínzó érzés, hogy nem jól teljesítek anyaként. Folyamatosan azt mondogattam magamnak, hogy „’Ez az egész nem igaz. Te jó anya vagy!’”

Ezt mondogathatta magának Joan is, aki korábban kénytelen volt lemondani a lányáról, hogy biztonságban tudja, de aztán megpróbálta őt visszaszerezni, és bebizonyítani, hogy ő is tud jó anya lenni. Az ő fordulatos életét mutatja be a Joan – az Epic Drama műsorán.

Október 14-én és 21-én hétfő este 21:00-kor tér vissza a negyedik évaddal a Bécsi vér az Epic Drama műsorára. Az új etapban Oskar Rheinhardt felügyelő és Max Liebermann, a freudista pszichiáter egy Mephisto fedőnevű lázadó nyomába ered, aki az Osztrák-Magyar Monarchia pusztítására tör. A premier kapcsán járjuk körbe a Monarchia végnapjait!

Az Osztrák-Magyar Monarchia, korának egyik legnagyobb birodalmaként 1867 és 1918 között létező kettős állam volt, két felét a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság alkotta, melyek alapvetően önállóak voltak, de közös uralkodó igazgatta őket, a külügy és a hadügy, valamint ezek pénzelése is közös ügy volt. 620 ezer négyzetkilométeres területével csak az Orosz Birodalom előzte meg, 51 milliós népességével pedig a harmadik legnépesebb birodalom volt Európában. Megalakulásának magvait már az 1848-49-es szabadságharc elültette, ugyanis a Habsburg Birodalom akkori császára, Ferenc József belátta, hogy az abszolutizmus ingatag lábakon áll, ráadásul hadi szempontból rengeteg pénzbe kerül. A császár bizonytalanságát látva Deák Ferenc és Andrássy Gyula, magyar politikusok a passzív ellenállás révén egyre nagyobb politikai nyomást helyeztek Ferenc Józsefre, míg 1867-ben létre nem jött a kiegyezés, vele együtt pedig az Osztrák-Magyar Monarchia.

A Birodalom évtizedekig prosperált: a világ negyedik legnagyobb gépgyártója volt, főleg villamosipari termékek – generátorok, háztartási eszközök és gőzturbinák – gyártásában jeleskedett, és Németország után a legnagyobb vasúthálózattal rendelkezett. De a repedések már a századfordulón elkezdtek jelentkezni a Birodalom felületén, méghozzá etnikai okokból. A Monarchia területén belül különböző szláv népek, valamint románok és olaszok is éltek, méghozzá jókora arányban (Magyarország területét csak 54%-ban lakták magyarok). A nemzetiségek ugyan rendelkeztek némi belső függetlenséggel, mi több, a Monarchia egyike volt annak a három országnak, ahol törvényt alkottak a kisebbségei jogokról, de a különböző népek egyre inkább önállóságról álmodoztak.

Közben kitört az első világháború, melyben a Monarchia a központi hatalmak oldalára állt. „Európa közepéről nehéz háborút nyerni, tengeri nagyhatalmakkal szemben pedig lehetetlen” – mondták később a szakértők, ráadásul a központi hatalmak elszámították magukat, amikor azt hitték, a románok és az olaszok mellettük ragadnak fegyvert. 1918-ra világossá vált, hogy a Monarchia nem képes ellátni megfelelő fegyverzettel, ruházattal és élelemmel a saját katonaságát. Az emberek éheztek, a városokban sztrájkoltak: általánossá vált a háborúellenesség.

Októberben a Monarchia fegyverszünetet kért az antant hatalmaktól, akik közben már azt tárgyalták, mi legyen a Birodalom sorsa. Eleinte úgy tűnt, hogy a Monarchia fenntartása európai érdek, mert ellensúlyt képezhet a németekkel vagy az oroszokkal szemben, Oroszország szétesését követően azonban már senkinek sem állt érdekében fenntartani egy közép-európai birodalmat. IV. Károly magyar király ugyan megpróbált beadni egy manifesztumot, amelyben a Monarchiát szövetségi álammá nyilvánítja, de ezt az antant visszadobta. Az utódállamok gyorsan szerveződtek, Lengyelország, Csehszlovákia, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és Bosznia gyakorlatilag egy hónap leforgása alatt jött létre.

És ha ez nem lett volna elég, Magyarországon is kisebb forradalom zajlott le: létrejött a Magyar Nemzeti Tanács, amely a háború azonnali beszüntetését és demokratikus Magyarország létrejöttét követelte. Károly király ellenállt, de az egymást követő tömeges tüntetések hatására (melyekhez a katonaság tagjai is csatlakoztak) végül beadta a derekát. Október 31-én kinevezték Károlyi Mihályt miniszterelnöknek, kinyilvánították az Ausztriától való függetlenséget, november 16-án pedig megalakult a magyar köztársaság. A Monarchia megszűnt. És hogy ebben mennyire volt szerepe a Bécsi vér Mephistójának, az október 14-én kiderül a negyedik évad premierjével!

1930 Nápolyában mindennaposak a gyilkosságok. Ezek egy részét próbálja felgöngyölíteni Ricciardi főfelügyelő, aki nem mindennapos képességet örökölt édesanyjától. Látja az erőszakos halállal halt áldozatok szellemeit, akik újra meg újra elismétlik neki utolsó mondatukat, azt, ami haláluk előtt elhagyta a szájukat. Ez a képesség talán megkönnyíti a férfi munkáját, de megmételyezi az életét, hisz az áldozatok szellemei konstans kísértik, ezért soha nem tud felengedni, és jóformán kapcsolatot sem kiépíteni másokkal, pedig a szíve két hölgyért is dobog. A hat részes Ricciardi főfelügyelő szeptember 2-től minden hétfőn 21:00 órakor látható az Epic Drama műsorán, cikkünkben pedig többek között kiderül, hogy a karaktert megformáló Lino Guanciale hisz-e a túlvilágban.

Az 1979-ben született színész 2021 óta játssza Ricciardi meggyötört nyomozóját. A színházi múlttal rendelkező Guancialét láthattuk többek között A vörös ajtó, A fátyolos hölgy vagy a Rólunk szól című sikersorozat olasz változatában, de feltűnt többek között Woody Allen Rómának szeretettel című filmjében is. Szóval illusztris karrierrel rendelkezik, mégis sok más színésszel kellett versenyeznie Ricciardi szerepéért, de volt egy aduásza a többiekkel szemben. „Úgy vélem, nagy előnyt jelentett, hogy odaadó rajongója vagyok Maurizio de Giovanninak és a Ricciardiról szóló könyveinek.”

Valóban, de Giovanni óriási népszerűségnek örvend Olaszországban, pedig az 1958-as születésű író szokatlanul későn, 47 évesen kezdett el foglalkozni az írással, mikor benevezett a Porsche Italia által 2005-ben meghirdetett krimiírói versenyre. Első írásának – aminek Az élők és a holtak címet adta – a főszereplője máris Ricciardi volt: ezt a történetet később regénnyé egészítette ki, ami akkora sikert aratott, hogy egész regénysorozatot szült, ami ma már 16 kötetre rúg.

A sorozatváltozat se várathatott magára sokáig, és a gyártó Rai Uno bizony jó lóra tett, a Ricciardi főfelügyelőnek ugyanis átlagosan 6 millió nézője van Olaszországban. Na, de mi a titka? „Akik elmennek, mély nyomot hagynak azokban, akik maradnak. Csak meg kell tanulnunk meglátni ezt” – foglalta össze a sorozat esszenciáját Guanciale a Graziának adott interjújában. A színész azt is bevallotta, hogy sokat köszönhet a karakternek, aki megtanította őt arra, a kifelé mutatott érzések nem biztos, hogy a valóságot tükrözik. Ricciardi zárkózott, introvertált ember, és ez nagy kihívást jelentett a társaságot szerető színész számára. „Érzelmeket [kell] sugároznom szavak helyett a tekintetemmel, ez pedig alaposan igénybe veszi az eszköztáramat.”

Guanciale amúgy közelebb érzi magához Ricciardi karakterét, mint másokat, akiket korábban eljátszott, olyannyira, hogy magában gyakran azt kérdezgeti a felvételek során, hogy „Miért nem mondasz már valamit? Miért nem engeded el magad? Miért nem nyitod ki az ablakodat, és harsogsz át valamit Enricának, a szomszédodnak, akit kedvelsz?” – fejtegette a színész, aki bevallotta, hogy legalább annyira szereti Ricciardit, mint azok, akik a közvetlen környezetében vannak.

De nem mindenben tud vele azonosulni. „Maga a halál és a túlvilág nem szólít meg engem. Én nem vagyok hívő, szigorúan racionalista vagyok” – vallotta be a színész a Donna Modernának adott interjújában, majd hozzátette, hogy olyan misztériumok létezésében ugyan hisz, melyekre nem lehet ésszerű magyarázatot adni, de nem helyezi a hitet a tudomány elé. A színész egy dolgot viszont leszögezett: „Ezeknek a karaktereknek köszönhetően jobb ember lettem, ugyanis megtanítottak arra, hogy ne a halált féljem, hanem inkább tanuljak meg együttélni a szorongásaimmal.”

Ricciardi is kénytelen leszámolni a szorongásaival, hisz a Ricciardi főfelügyelő első évadában többek között meg kell találnia egy holtan talált tenor, egy utcagyerek, egy uzsorás és Nápoly leghíresebb prostituáltjának gyilkosát, és ők mind beszélnek hozzá odaátról.

Ha mindig arról álmodoztál, hogy agyafúrt gyilkosokat fogj el egy poros kisvárosban, és mindezt képesítés nélkül, akkor A marlow-i nyomozóklub neked szól! A Halál a paradicsomban alkotójának új krimiszériája augusztus 27-től minden kedd este 21:00-kor érkezik el az Epic Dramára, és egy egyedül élő visszavonult régészről szól, aki egyszer csak puskalövést hall a szomszédból, és mikor a rendőrség nem hisz neki, saját szakállára kezd el nyomozni. A 77 éves Judith Potts hamarosan nyomozótársakra lel a kutyasétáltató Suzie és a plébános felesége Becksben, hogy együtt göngyölítsék fel az ügyet, aminek hamarosan újabb áldozatai lesznek.

„Mikor A marlow-i nyomozóklub ötlete megfogant a fejemben, azonnal tudtam, hogy ebből kiváló tévésorozat lenne” – árulta el Robert Thorogood, a sorozat író/executive producere, akit leginkább a Halál a paradicsomban című sikerszériáról ismerhetünk. A történet azonban először könyvként jelent meg, és zajos sikert aratott ellenállhatatlan helyszínének életrevaló főszereplőtriójának köszönhetően. Ezeket a nőket, „de főleg Judithot a családomban élő fantasztikus nők inspirálták. A nagyanyám, Betty, a nagynéniim, az anyám és a barátai. Az egyikőjüket pont Judithnak hívták, és ő tanított meg keresztrejtvényt fejteni” – magyarázta az író.

„Ezek a nők szellemesek voltak és rendkívül intelligensek. Egy olyan detektívtörténetet akartam írni, amelyben ilyen asszonyok válnak hősökké” – jelentette ki Thorogood, aki szerint a főszereplőtriót játszó színészek valójával beragyogják a tévéképernyőt. No, de hogy képes felgöngyölíteni egy gyilkossági ügyet egy visszavonult régész, egy lelkészfeleség és egy kutyasétáltató? Thorogood szerint Judith remekül bánik a tárgyi bizonyítékokkal, képes feltárni ezek múltját, hogy nyomára bukkanjon az igazságnak. Becks jól bánik az emberekkel, jól ismeri Marlow lakóit, míg Suzie átlátja az emberi természetet, annak sötét oldalát és mindig igazat szól.

Samantha Bond, a Downton Abbey sztárja, no meg a Pierce Brosnan féle Bond-filmek Moneypenny-je játssza Judith Pottsot, és hogy mi szeret a karakterben? „Mindent. Ez egy ragyogó, excentrikus és figyelmes nő, aki ráadásul keresztrejtvényeket készít” – jelentette ki Bond, aki maga is él-hal a keresztrejtvényekért, aki töredelmesen bevallotta, hogy a sorozatban látható gyilkossági ügy kifogott volna rajta, már csak azért is, mert a végéig nem is lehet sejteni, ki az elkövető. Bond szerint A marlow-i nyomozóklub abban különbözik a többi hasonló krimitől, hogy „egy hihetetlenül összetett és gyönyörűen felépített történet mesél el, ami ugyanakkor humoros és kedélyes, nem mellesleg a középpontjában három nő barátsága áll. Ahhoz képest, hogy egy gyilkossági ügyről szól, nagyon szellemes és megható is egyben.” Thorogood ehhez annyit tett hozzá, hogy a hasonló környezetben játszódó sorozatokkal szemben, melyek távolságtartóak és régimódiak, ebben a szériában mindvégig ott van a veszélyérzet, mert hősei bizony a saját bőrüket kockáztatják nyomozás közben.

A stáb eredeti helyszínen forgatott, méghozzá a Temze folyó partján található Marlow-ban, amely magán hordozza a vidéki angol városkák minden báját. Mikor Thorogood néhány éve ideköltözött, a helyiek azonnal a szívükbe zárták, főleg mert az író a festői szépségű várost tette meg új könyvsorozata helyszínéül. A lakók természetesen a stábot is tárt karokkal fogadták. Bond azonnal bele is szeretett a városba: „Folyamatosan azt mondogatom a férjemnek, hogy ha egyszer megnyerjük a lottóötöst, akkor ideköltözünk Marlow-ba.”

És hogy mi visszatérhetünk-e még Marlow-ba? Thorogoodon nem múlik: „Az első könyv nagyjából a karakterek bemutatásáról szól. Ha a közönség szeretni fogja, amit lát, akkor szívesen visszatérnék Judithhoz, Beckshez és Suzie-hoz, hogy újabb gyilkosokat csípjenek fülön Marlow-ban. Semmi sem okoz nagyobb kielégülést annál, mint azt sugallni, hogy minden szomszédom, aki az utcában lakik, potenciális gyilkos!”

A legendás Jason Isaacs (a Harry Potter-filmek Lucius Malfoya) főszereplésével és a Jeff Pope, a Philomena – Határtalan szeretet Oscar-jelölt írójának tollából érkezik az Epic Dramára május 8-tól minden szerda este 21:00-kor az Archie – Cary Grant élete című minisorozat hogy bemutassa egy igazi ikon életének hullámhegyeit és -völgyeit a nehéz indulástól kezdve Hollywood lehengerlésén át a zűrös házasságokig. A négyrészes minisorozat Dyan Cannon, Grant negyedik felesége és egyetlen gyermekének édesanyja visszaemlékezései alapján készült, és őszintén feltárja az Álomgyár egyik legnagyobb sztárja életének minden oldalát. A bemutató apropójából cikkünkben 5 olyan érdekességet gyűjtöttünk össze, amit talán nem tudtál Cary Grantről!

1 – Eltitkolták előle, hogy az anyját egy pszichiátriai intézetbe küldték. A Bristolban született színésznek 9 évesen azt hazudták, hogy az anyja, Elsie meghalt, és csak évtizedekkel később tudta meg az igazságot. „Húsz év után láttam csak újra az anyámat, addigra már megváltoztattam a nevemet és többezer mérföldre éltem onnan Amerikában. A legtöbb ember a világon névről vagy látásból ismert, de az anyám nem” – írta később a színész.

2 – Elszökött egy cirkuszi társasággal. Grant – akkoriban még Archie Leach néven – mindössze 14 éves volt, mikor csatlakozott egy utazócirkuszhoz. Aláhamisította az apja nevét az engedélyen, és a társaság tagjaként többek között pantomimkedéssel próbálkozott és gólyalábon sétált. Mikor az apja megtudta, hogy mit tett, hazaráncigálta a fiút, az viszont, hogy kicsapassa magát az iskolából, beosont a lányok öltözőjébe. Ezt követően ismét csatlakozott a társulathoz, és 1920-ban velük utazott New Yorkba, amikor még csak 16 éves volt.

3 – A stúdió kérésére változtatta meg a nevét, méghozzá egy általa játszott karakter után. Amerikába érve a színész néhány évig vándorszínházakkal turnézott, de mindvégig a filmek felé kacsingatott. Végül a Paramounttal kötött egy ötéves szerződést, akik felismerték sokoldalúságát, ám a stúdiófőnök, B.P. Schulberg szerint egy Archie Leach nevű fickó nem futhat be, ezért arra utasították, hogy változtassa meg a nevét „valamire, ami amerikai eredetűnek hangzik”. A választott név végül a Cary Grant lett, amiből a „Cary” egy olyan karaktertől jött, akit a színész a színházi évei során formált meg, a „Grant”-nek pedig nagyon amerikaias hangzása volt. Érdekesség, hogy Grant már rég befutott, mire a nevét 1941-ben hivatalosan is megváltoztathatta.

4 – Felajánlották neki James Bond szerepét. Mivel Grant nem csak fess volt és nem mellesleg elképesztően népszerű, de brit születésű is egyben, tökéletes választás lehetett volna Ian Fleming 007-es ügynökének megformálására az 1962-es Dr. Nóban. Így gondolta ezt a James Bond-filmek producere, Albert „Cubby” Broccoli is, aki ráadásul nagyon jóban volt Granttel – ő volt a színész tanúja az esküvőjén –, de Grant két okból nemet mondott a szerepre: egyrészt nem akart egy több filmből álló projektnek elkötelezni magát, másrészt a Dr. No bemutatója idején már 58 éves volt – úgy érezte, túl öreg ehhez a szerephez.

5 – Jason Isaacs nem igazán ismerte Grant munkásságát, mielőtt elvállalta, hogy eljátssza őt. Az Archie főszerepét megformáló Isaacs egy interjúban elismerte, hogy nem mozgott otthonosan Grant munkásságában, és az összes filmjét meg kellett néznie, mikor elkezdtek dolgozni a sorozaton. „Rettegtem attól, hogy én játsszam el Cray Grantet” – vallotta be a színész, majd így folytatta: „Ő a szofisztikáltság és kifinomultság ikonja, egy igazi enigma. De a valódi ember a vászon mögött neurózissal küzdött és tele volt szorongással, és mindent megtett azért, hogy közelebb kerüljön ahhoz ikonhoz, akit a vásznon megformált. Ez egy nagyon emberi történetnek tűnt nekem” – mondta a színész, akinek a szerep komplexitása tetszett a legjobban. „Azt akarta, hogy ő legyen a világ legismertebb embere a világon, de ez mégsem töltötte be az űrt, ami a beleséjében volt.”

Nem csak az ikont, hanem az igazi arcát is megismerhetjük tehát Cary Grantnek az Archie című minisorozatban.

A legendás Rowan Atkinson bújik Maigret felügyelő szerepébe, hogy két szövevényes ügyet is felgöngyölítsen az 50-es évek Párizsában az azonos című sorozat két egész estés epizódjában, melyek március 28-án, illetve április 4-én csütörtök este 21:50-kor debütálnak az Epic Drama műsorán. A Maigret csapdát állítban egy nőkre vadászó sorozatgyilkos nyomába ered, míg a Maigret és a kicsi Albert című részben egy olyan szerencsejátékos meggyilkolása kapcsán folytat nyomozást, aki halála előtt nem sokkal beszélt vele, és aki kapcsolatban állt egy brutális bűnbandával.

De hogy lehet, hogy a Mr. Beanről és Johnny Englishről elhíresült komikus játszhatta el az ikonikusan sztoikus nyomozót? Nos, első körben ő sem értette, miért őt kereste meg a gyártó stúdió, és azonnal nemet is mondott a felkérésére. Atkinson arra hivatkozva adta vissza a lehetőséget, hogy „a modern tévés drámák nagyon visszafogottak, és az általam játszott karakterek általában nem visszafogottak, vagy ha mégis, hát ízes szavakra és frázisokra épülnek.” Szerencsére a producerek nem hagyták annyiban a dolgot, és meggyőzték Atkinsont, aki végül pont amiatt vállalta el a szerepet, amiért első körben elutasította azt. „Ilyet még soha nem játszottam. Ő egy átlagos ember, én pedig inkább karakteresebb, excentrikusabb figurákat szoktam megtestesíteni.”

És miben más Maigret az olyan híres nyomozókhoz képest, mint például Poirot? „Maigret nem selypít, nincs francia akcentusa és nem imádja az operát – szóval nincsenek olyan tulajdonságai, ami más kitalált detektívekre jellemzőek. Ő csak egyszerű fickó, aki messze nem egyszerű feladatot végez” – magyarázta Atkinson. A forgatás első hetei így is nehezére estek a színésznek, aki a sorozat egy nyilvános vetítésén elmondta, hogy nem azért vállalta el ezt a szerepet, hogy mostantól komolyan vegyék és olyan tisztelet övezze, amit a komédiák révén soha nem vívott volna ki magának. Atkinson nem is érti, hogy művészi körökben miért övezi cinizmus a komédiák művészeti értékeit.

De ez egy komoly szerep, és Maigret-nek is van egy komoly szokása: a pipázás. Ma már kevesen mernek dohányfogyasztást ábrázolni filmekben és sorozatokban, de szerencsére a Maigret alkotói ezt máshogy gondolták. „A pipázás elengedhetetlen része Maigret-nek: a viselkedésének, a világának és a korának, és meg sem fordult a fejünkben, hogy ezt mellőzzük a sorozatból.” Ezt a karaktert megalkotó Georges Simenon fia, John is megerősítette: „Ha valaki felvetette volna, hogy hagyjuk el a pipázást, akkor a sorozat nem valósult volna meg. Ragaszkodtam volna a dologhoz, de a kérdés soha fel sem merült.”

Simenon 1931 és 1972 között publikált regényeket és novellákat Jules Maigret főszereplésével: összesen 75 könyv és 28 rövidebb írás jelent meg az ikonikus francia nyomozó főszereplésével. Maigret kispolgári származású, aki közúti rendőrként kezdte karrierjét. Azért lehet leginkább azonosulni vele, mert se nem lázadó, se nem meghunyászkodó jellem, emberséges és együttérző, nem nézi, hogy a másik fél melyik osztályból jött: a szegényekkel, lecsúszott emberekkel is emberségesen bánik, indokolt esetben pedig szembeszegül a feljebbvalók utasításainak. Munkája során sűrűn hagyatkozik a megérzéseire és a kitartó rutinmunkára, a bűnözőket pedig gyakorta csellel csalja csapdába.

Olyan, mint bármelyikünk: egy átlagos fickó, aki számára az emberi értékek a legfontosabbak. Két egész estés kalandját, melyek 2-2 millió fontba kerültek, Budapesten forgatták, a párizsi nevezetességeket pedig digitálisan adták hozzá. Az epizódokban olyan neves karakterszínészek bukkannak fel, mint Fiona Shaw (Harry Potter-filmek), Shaun Dingwall (Viszlát, Christopher Robin) vagy Leo Staar (Hívják a bábát) – no meg Fenyő Iván is! Reméljük, Maigret nem az ő karaktere miatt lett láncdohányos.

4.évadával tér vissza március 21-től minden csütörtök este 21:00-kor az Epic Drama csatornára a Scarlet kisasszony és a Herceg című viktoriánus korban játszódó krimisorozat, melyben természetesen ismét Kate Phillips (A korona) és Stuart Martin (Jamestown) öltik magukra az egymással gyakorta civakodó, de a másikat jól kiegészítő páros szerepét, hogy újabb kényes ügyeket göngyölítsenek fel – például egy rablást, amit egy olyan nagymenő bordélyban rendeztek, melynek kliensei között a brit kormány kiemelt tagjai is megtalálhatók. De lesznek itt titkos gyilkosok, gyilkos titkok és egy feltételezett gyilkos utáni hajsza, mi több, az egyik epizódban még 12 évet vissza is utazunk az időben, hogy megtudjuk, hogy találkozott először Eliza Scarlet és a William Wellington, azaz a Herceg.

Az új évad elején Eliza átveszi a Nash & Sons nyomozóiroda irányítását, ám a dolgok közel se mennek olyan simán, mint várta. Rachael New, a sorozat megalkotója szerint Eliza döntéshelyzetbe kerül: „Továbbra is kicsiben akarja űzni az ipart, vagy nyakába veszi London legnagyobb nyomozóirodája felelőségének súlyát?” A Herceg is választás elé kerül, ugyanis a 3. évad végén Arabella kiadta az útját azzal, hogy látja, hogy Eliza nem közömbös a számára, William pedig kénytelen a tükörbe nézni, és feltenni magának a kérdést: „Teszel végre valamit az érzéseiddel, amiket Eliza iránt érzel?”

Az Elizát megformáló Kate Phillips szerint a 4. évad nem csak Eliza és William kapcsolatáról (és annak születéséről) árul el új titkokat, de felvonultat néhány olyan új karaktert is, „akiket imádni fogunk”, no meg parázs vitákra is számíthatunk. Ami az új figurákat illeti, a stábhoz csatlakozott Paul Bazely (Fekete tükör) és Curtis Kantsa (Sandman: Az álmok fejedelme), és mindketten emlékezetesek lesznek, az biztos! Phillips szerint a Nash & Sons átvétele lehetőségek egész tárházát nyitja meg az ifjú hölgy előtt: „Mindig is arra törekedett, hogy egy lépéssel mások előtt járjon, így minél több emberrel ismerkedik meg, annál több lehetőség adódik a számára.”

A Herceget megtestesítő Stuart Martin is izgatottan várja a negyedik etapot: „Rengeteg leleplezésre számíthatunk, és előtérbe kerülnek az érzelmek is. Eliza és a Herceg nagyot lép előre a kapcsolatukban.” Ehhez a csavaros gondolkodású Nasht játszó Felix Scott annyit tesz hozzá, hogy „Eliza és Nash jó sokszor bajba kerülnek. De ez annyira jellemző rájuk! Ebben az évadban sokkal több lesz a futkározás és a csínytevés, ami több mint szórakoztató!” Hogy tényleg így lesz-e, az március 21-től hétről hétre kiderül!

Február 19-én hétfőn mutatkozik be az Epic Drama műsorán és a Telekom FilmKlubban a Róma úrnője című kosztümös sorozat, amely Livia Drusilla, Augustus római császár felesége, Tibériusz édesanyja előtt állít kalandos emléket. Az I.E. 58-ban született nő nem csupán felesége, de tanácsadója, mi több, időnként a helyettese is volt Augustus császárnak – nem véletlenül tartják a Római Birodalom egyik legbefolyásosabb asszonyának, aki sok szempontból szembement az akkori szokásokkal. A sorozat mindjárt egy óriási csavarral kezd: a fiatal Liviát megfosztják mindenétől és száműzetésbe küldik, ahonnan visszatérve pont ahhoz a férfihoz megy hozzá feleségül, aki mindent elvett tőle, ezzel pedig sokkal többre tesz szert, mint amit anno elvettek tőle. De vagyonát és hatalmát meg is kell tartania, ugyanis sokan pályáznak rá.

A Róma úrnője története több évtizedet is felölel: első két epizódjában Livia mindössze 15 éves és első esküvőjére készül, mikor menekülni kényszerül. Emiatt a karaktert két színésznő, A spanyol hercegnőből ismert Nadia Parkes és a Teljesen idegenek lengyel származású sztárja, Kasia Smutniak formálja meg, előbbi a fiatal változatát, utóbbi pedig azt, aki Augustus felesége lett. Saját bevallása szerint Parkes nagyon megrémült, mikor az előkészületek során először találkozott Smutniakkal, aki egy szupermodell benyomását keltette, de ez a rémülete pillanatok alatt elszállt, ugyanis a két színésznő nagyon hamar megtalálta a közös hangot egymással is és Claire McCarthy-val is, a sorozat vezető rendezőjével.

McCarthy úgy véli, hogy Livia és a Római Birodalom akkori története – melyet épp megrázott Caesar meggyilkolása – kalandosabb, mint a fikció, és nagyon izgalmasnak találta ennek a sokrétű és zsigeri világnak az életre keltését, melyhez hihetetlenül tehetséges színészkoszorú és egy kreatív csapat állt a rendelkezésére. És még csak nem is túlzott: a Róma úrnőjében olyan színészek működnek közre, mint a Trónok harca Tengerjáró Davosaként ismert Liam Cunningham, aki Livia apját formálja meg a szériában, vagy a legendás Isabella Rossellini (Kék bársony), aki Livia egy korai rosszakarója bőrébe bújik, de az epizódok során feltűnik a Ha eljön Joe Black kortalan szépsége, Claire Forlani is.

„Óriási megtiszteltetés volt abban a Cinecittá stúdióban dolgozni, ahol megannyi legenda járult hozzá a filmtörténelemhez” – tette hozzá a fentiekhez McCarthy, és valóban: a nagymúltú olasz stúdióban olyan filmek forogtak, mint a Ben-Hur, a Kleopátra, a Volt egyszer egy vadnyugat vagy a New York bandái. A Róma úrnője alkotógárdája alaposan kiemelte a történet olasz gyökereit, de valami olyat is mutatott, amit eddig nem ismertünk. Nicola Maccanico, a gyártó stúdió elnökhelyettese szerint „a sorozat ismét feltámasztja a régi Rómát, ám teljesen megreformálja azt, amit a korabeli nőkről gondoltunk. Ezek a nők kezükbe veszik a sorsukat, rendíthetetlenül üldözik az ambícióikat, melyek célja végsősoron a hatalom megszerzése.” Erre utal a sorozat eredeti címe, a Domina is, amely a felségjogot jelentő dominus szóból ered, annak nőnemű változata, és innen jön a dominál, azaz uralkodik szó is.

„Rengeteg tanultam az akkori nőkről” – vallotta be Kasia Smutniak, aki számára az volt az egyik legfőbb motiváció, hogy ebben a sorozatban szerepeljen, hogy végre a nők oldaláról mutatja be ezt a kort – azt, hogy nem lehetett vagyonuk, hogy a szüleik döntötték el, hogy kihez menjenek hozzá, bármikor el lehettet dobni őket és a gyerekeik sorsáról sem ők dönthettek. Livia Drusilla rengeteget változtatott ezen, és utat mutatott az előtte álló nők számára, még évezredekkel később is. Nézd minden hétfőn 21:00-kor az Epic Drama TV csatornán vagy a Telekom FilmKlubban!

Elizabeth Macneal közel 30 nyelvre lefordított bestsellere alapján készült a Babák városa, ez a hatrészes thrillersorozat, amely január 8-tól minden hétfő este 21:00-kor jelentkezik az Epic Drama műsorán. A fordulatos és fülledt sorozat középpontjában Iris, a szegénysorból jött babafestő áll, aki elhatározza, hogy a nyomorból kitörve igazi művésszé válik. Útja kereszteződik egy preparátoréval, aki szintén a világhírre áhítozik, valamint egy festőével, aki viszont a múzsáját keresi. Miközben a nő a férfiak világában próbál érvényesülni, nem is sejti, hogy egy sötét megszállottság tárgyává lesz, és hamarosan az élete is veszélybe kerül.

A sikeres keramikusként tevékenykedő Macneal mindössze 30 éves volt, mikor megjelent első regénye és valószínűleg őt is meglepte, milyen gyorsan vált bestsellerré. Még ennél is szürreálisabb élményként élte meg azt, hogy a könyv 2019-es megjelenése után nem sokkal már meg is vásárolták a megfilmesítési jogait, hogy tévésorozattá alakítsák át a sorait, amiről a rajongók úgy nyilatkoztak, mintha egy szépirodalmi mű találkozna egy csavaros thrillerrel.

„Mikor a könyvet írtam, azt éreztem, mintha mindig is ismertem volna ezeket a karaktereket, és micsoda élmény lesz azt látni, ahogy életre kelnek: szembesülni az Irisban rejlő tűzzel, vagy látni azt, hogy a preparátor Silas arra éhezik, hogy felfigyeljenek rá” – magyarázta Macneal, aki Charley Miles, a sorozat forgatókönyvírójával közös munka miatt is nagyon izgatott volt: „Mindig is azt mondtam, hogy egy olyan íróval szeretnék együtt dolgozni, aki képes úgy átalakítani a regényemet, hogy az egyészen új közönséget szólítson meg.” A sorozatot gyártó stúdió büszke arra, hogy egy debütáló író regényéből egy kezdő forgatókönyvíró faraghatott sorozatot: „Az a mi hitvallásunk, hogy felkaroljunk olyan feltörekvő tehetségeket, akik aztán meghódítják a világot.”

Irist a Hanna című nagy sikerű akciófilmsorozat sztárja, Esme Creed-Miles formálja meg, és nem véletlenül választották ki őt a zavarba ejtően szép, de tüzes főhős szerepére: a bűvkörébe kerülő Louist, a festőt megformáló George Webster bevallotta, hogy a közös jeleneteiket szerette a legjobban. „Minden reggel abban a reményben néztem végig a jelenléti ívet, hogy aznap is vele dolgozhatok-e majd. Már a forgatás elején teljesen levett a lábamról.” Lehet, hogy Websternek nem is nagyon kellett megjátszania magát, mikor a lányban látta meg a múzsáját?

Amellett, hogy a Babák városa egy magával ragadó thriller, számos érdekfeszítő kérdést is körbejár kezdve azzal, hogy próbálnak egyesek műalkotások segítségével halhatatlanná válni, illetve hogy keverik össze a prostitúcióval azt, ha valaki modellt áll egy műhöz. A nők tárgyiasításának bemutatásával a sorozat egy, még ma is létező problémával is szembesíti a nézőt, a szereplők pedig bíznak abban, hogy inspirálja őket az, hogy Iris igenis a sarkára áll, nem hagyja, hogy kihasználják és fogcsikorgatva, de próbálja megvalósítani saját ambícióit.

Anna Burns, a sorozat executive producere szerint „Elizbaeth [Macneal] regénye nem csupán egy letehetetlen thriller, de azt is megmutatja, hogy mit jelentett nőnek és művésznek lenni a XIX. században. Ez lehetővé tette a számunkra, hogy egy olyan sorozatot forgassunk, ami egyszerre magával ragadó és van mondanivalója is.” A Babák városa tehát nem csak arra hivatott, hogy bemutassa az 1850-es évek Londonját – annak mindkét oldalát a fényűzéstől a nyomorig, valamint hogy felvázoljon egy szövevényes és fülledt szerelmi háromszöget és egy életveszélyes megszállottság izgalmas pillanatait, de bemutat egy erős nőt is, akit még az sem állítja meg álmai elérésében, ha az életére törnek közben. És ha valaki olvasta a könyvet, az is nyugodtan odakapcsolhat a sorozatra, az írónő engedélyével a készítők ugyanis vittek még a történetbe egy-két nagy fordulatot. Ahogy Burns fogalmazott: „A Babák városa csavarjai elképesztően magával ragadók, szóval minden megvan benne, ami egy napjaink játszódó pszichológiai thrillerben is felfedezhetők.”

Harmadik évadával tér vissza a nagy sikerű Sissi 2023. december 27-én az Epic Drama műsorára, hogy tovább bonyolítsa a magyarok királynéja és Ferenc József szövevényes kapcsolatát. A címszereplő bőrébe természetesen újra a svájci-amerikai színésznő, Dominique Devenport bújt, mint ahogy Jannik Schümann is ismét magára öltötte az ikonikus császár szerepét. A sikert pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy a sorozatot több mint 100 régióban mutatták be, és úgy tűnik az emberek világszerte tudni akarják, hogy alakult az ikonikus királyné szerelmi élete. De vajon mennyire ismerik őt magát? Cikkünkben néhány kevésbé köztudott, esetenként meglepő érdekességet árulunk el az ikonikus előkelőségről.

Sissi napi több órát töltött a frizurájával: Ferenc Józsefet is ezzel vette le a lábáról
Sissi göndör fürtjei messze földön híresek voltak. Mikor Ferenc József először meglátta, már le se tudta róla venni a szemét, és állítólag az anyjának is úgy áradozott, hogy „milyen gyönyörű hajkorona keretezi a lány arcát”. Ferenc József nem véletlenül figyelt fel a későbbi királyné fürtjeire: azok az egész birodalomban divathullámot indítottak el, és maga Sissi is tisztában volt az értékeivel, ugyanis az ifjú hölgy egy operából szerződtetett maga mellé egy frizőrt, akivel napi több órát töltött azzal, hogy megmossa, befésülje és beállítsa a frizuráját. Állítólag Sissinek olyan hosszú és sűrű volt a haja, hogy a puszta viselésétől megfájdult a feje, ezért hogy könnyítsen a helyzetén, a szabad óráiban egy, a plafonról lógó kampóra akasztotta sörényének fonatait, hogy a terhe ne nyomja folyamatosan a vállát.

Kedvenc parfümjét a mai napig gyártják
Sissi nem csupán a hajának szentelt kiemelt figyelmet, de az illatának is. Kedvenc virágja és illata az ibolya volt, melyek a Bajorországban töltött gyerekkorára emlékeztették. Különleges, ibolya illatú parfümjét még a születése előtt, 1850-ben keverték ki először, és a mai napig kapható Bécs legrégebbi illatszerboltjában, habár jó mélyen a zsebünkbe kell nyúlni érte, ugyanis egy üvegcséért 89 eurót számolnak fel.

Kevesen ülték meg jobban a lovat, mint ő
Sissi atlétikus termet volt és a halála napjáig aktív életet élt. Hogy fittségét megtartsa, minden reggel hajnali ötkor kelt és egy hideg fürdővel kezdte a napot. Kastélyában rendszeresen gimnasztikázott és sokat túrázott a környező hegyekben olyan tempót diktálva, amit útitársai ritkán tudtak tartani. Legnagyobb szenvedélye azonban a lovaglás volt, és gyakorta viccelődött azzal, hogy ha nem lenne királyné, akkor biztosan a cirkuszban lovászkodna. Legyen szó az alpesi lankákról vagy a magyar síkságokról, Sissi ezeket mind bejárta lóháton, és akkoriban csak egyetlen nemesi származású nő tudta vele felvenni a versenyt sebességben és ügyességben, méghozzá III. Napóleon francia császár felesége, Eugénia.

Ő volt az első „celeb”, akit rajongók hada vett körül
Attól a pillanattól kezdve, hogy először betette a lábát Bécsbe, Sissi azonnal a Habsburgok legismertebb arcává vált. Mindenhová tömegek követték, rajongói között voltak olyanok, akik napokkal korábban feltűntek ott, ahol Sissi tartózkodott. A bécsi lapok tele voltak a róla szóló hírekkel, legyen szó az öltözködéséről, az alakjáról, a gyereknevelési szokásairól vagy bármiről, amit az udvarban végzett. Nem véletlen, hogy Sissi gyakorta elmenekült Bécsből, hogy egyre több időt töltsön olyan helyeken, ahol nem ekkora hisztéria veszi körül. Otthonát pedig ritkán hagyta el legyező vagy napernyő nélkül, amivel el tudta rejteni az arcát a kíváncsi tekintetek elől.

Volt egy eltitkolt tetoválása, ám nem egy fiatalkori eltévelyedésről van szó
Bizony, Sissinek volt egy tetoválása, méghozzá egy vasmacska a vállán, hogy ezzel is kifejezze, mennyire imádta a tengert. És még csak nem is egy fiatalkori szeszélyről van szó, Sissi ugyanis 1888-ban, 51 éves korában szerezte be letörölhetetlen testékszerét, de azért igyekezett titokban tartani azt a közvélemény előtt. A férje, Ferenc József természetesen nem rajongott a tetoválásért, „szörnyű meglepetésnek” nevezte, de Sissit ez nem különösebben zavarta, aki állítólag egy görögországi utazása során varratta fel magára a horgonyt.

Nézd december 27-től minden este 21:00-kor az Epic Drama TV csatornán!

Victor Hugo kortalan klasszikusa kel új életre a BBC gyártásában érkező hatrészes A nyomorultakban, amely december 21-én, csütörtöktől minden nap este 21:00-kor látható az Epic Drama műsorán. Az új feldolgozás elképesztő sztárparádéval bír, és nem véletlenül, hisz a széria mögött a legendás Andrew Davies áll, aki olyan sorozatok és filmek létrejöttéért felel, mint a Kártyavár, a Háború és béke vagy a Bridget Jones naplója, és anno generációk kedvencévé tette a Büszkeség és balítéletet – no meg a csuromvizes inget viselő Colin Firth látványát.

Daviesnek azonban, aki a Háború és békét is megfűszerezte egy kis vérfertőzéssel, van egy rossz híre: „Úgy gondolom, hogy a szex óriási motivációs tényező ezekben a legendás XIX. századi regényekben, de A nyomorultak esetében más a helyzet. Nem igazán feküdtem rá arra, mert nincs is igazából jelen benne. Elnézést, ha csalódást okoztam” – vallotta be az író-producer, aki szerint a sorozat egyik mottója lehetne az is, hogy „ebben senki sem énekel”.

Igen, ez az adaptáció más, mint a musical, melynek filmváltozatát is megszórták anno néhány Oscar-díjjal. A BBC által gyártott, kiemelt jelentőségű szériában több mint 100 olyan színész tűnik fel, akinek van szövege, a történetét pedig 6 órában meséli el, szóval minden ízében visszaadja az 1400 oldalra rúgó könyv eposzi méreteit. „Érdekes lesz látni, hogy reagálnak majd a sorozatra a musical rajongói, ugyanis szerintem meg fognak lepődni azon, hogy Victor Hugo eredeti történetének milyen jelentős hányada maradt ki a zenés feldolgozásból” – magyarázta Davies, aki szerint a történetben nagyon sok olyan dolog rejtőzik, amit az emberek nem ismernek. „A macska-egér harc Javert és Jean Valjean között vagy Fantine korai évei, amikor még boldog volt, még mielőtt úrrá lett volna rajta a szenvedés: a sorozatban ezt is mind bemutatjuk, méghozzá alaposan.”

És a neves színészek egymás kezébe adták a kilincset annak érdekében, hogy szerepelhessenek ebben az új verzióban: a kultikus Drót sztárja, Dominic West játssza Jean Valjean-t, az ellenfele bőrébe a kétszeres Emmy-jelölt David Oyelowo bújt, akit olyan filmekben láthattunk, mint a Csillagok között, a Selma vagy az Ecc, pecc, ki lehetsz?, míg a tragikus sorsú Fantine szerepét az Emily Párizsban sztárja, Lily Collins tölti be, de kisebb szerepekben feltűnik az Oscar-díjas Olivia Colman, a Stranger Things kiugró sztárja, Joseph Quinn vagy a Harry Potter-filmek Argus Filche, David Bradley is.

Az alkotók legfőbb célkitűzése az volt, hogy A nyomorultakat a modern kor követelményeihez hangolják, részben amiatt játszanak benne fontos szerepet fekete bőrű színészek is. „A rendezőnk, Tom Shankland a történetet a 21. századra akarta áthangszerelni, hogy korunk közönsége is átérezze annak erejét” – magyarázta Tony Hall, a BBC vezetője. „Egy olyan társadalomban élünk, ami így néz ki” – mutatott rá David Oyelowo a minisorozat színes szereplőgárdájára. „Ha azt akarod, hogy 150 éves regény mindenkinek relevánsnak hasson, akkor magadat is látni akarod benne.” Oyelowo eleinte vonakodott attól, hogy eljátssza a sorozat főgonoszát, mert úgy érezte, hat rész alatt ki fog fáradni a karakter, de aztán elolvasta Davies forgatókönyvét, ami „kontextussal, összetettséggel és dimenziókkal látta el azt a figurát, akit korábban szélsőséges antagonistaként festettek le.” Lily Collins is máshogy, „sokkal inkább munkásosztályból származó” karakterként formálta meg a tragikus sorsú Fantine-t, és még tanácsot is kért Anne Hathawaytől, aki anno Oscar-díjat kapott a figura eljátszásért, és aki azt javasolta neki, hogy ne vesszen el túlságosan a karakterben, mert képes nagyon mélyre hatolni, nagyon megérinteni az embert.

Azzal Davies is egyetért, hogy A nyomorultaknak még ma is van relevanciája. ”A tehetősek és nincstelenek közötti óriási különbségek még most is megvannak. Nem csak Párizsban, hanem mindenhol. Úgy tűnik, semmit se tanultunk az egészből” – mondta az író, aki a sorozattal kapcsolatos szomorú felismerésről is beszámolt: „A premier köré nagy partyt rendeztünk a Piccadilly-n Londonban. Zuhogott az eső, és a nedves betonon ott ültek egymás mellett a koldusok, mi pedig ott lavíroztunk közöttük a legszebb ruhánkban, hogy odaérjünk a pezsgős fogadásra. Éreztem az iróniát a dologban, de fogalmam sincs, mit lehetne tenni.” Ha mást nem, akkor tanulni mindenképp A nyomorultak örökérvényű történetéből, amely eredethű, de modern felfogásban érkezik az Epic Drama műsorára.

Oscar Wilde klasszikus és a szó szoros értelmében véve is szellemes meséje öltözik modern köntösbe A canterville-i kísértet négyrészes feldolgozásában, melyben egy amerikai család költözik Sir Simon de Canterville kastélyába, miután a családfő Hiram Otis, az informatikus milliárdos megvásárolta azt. Eddig minden oké lenne, csakhogy Sir Simon már öt évszázada halott, és csak kísérteni jár vissza egykori kastélyába, és nem túl boldog, hogy ezek a zajos népek elfoglalták azt. Lássuk, miben lesz más ez a családi kaland, amely november 29-től minden szerdán 21:00-kor látható az Epic Drama műsorán, mint amilyennek Wilde eredetileg megálmodta!

„Ezt az egész család élvezheti” – mondja Tom Graves, aki Theo Otist, Hiram bajkeverő ikreinek egyikét játssza a sorozatban. Bizony, Hiramnak ikrei vannak, és szerencsére Tomnak is van egy ikertesója, Joe, aki Frank Otis bőrébe bújik. Ez a két csibész nem csupán tök egyforma, de annyira egy srófra jár az agyuk, hogy egymás szájából veszik ki a szót, ha a felvételekről kérdezik őket, így aztán Joe is helyesel: „Ebben a sorozatban van szerelem, kaland és komédia is: minden korosztályhoz szól!”

Szóval nem kell beijedni, A canterville-i kísértet nem egy rémtörténet: „Ez az öttagú család egy kísértetjárta kastélyba költözik be, de ahelyett, hogy rémüldöznének, az egészet egy nagy kalandként fogják fel” – magyarázza Tom, majd így folytatja: „[Theo és Frank] persze nem akartak idejönni, de aztán magukkal ragadják őket a történések, és mire észbe kapnak, már tökre élvezik az egészet.” Joe (aki persze bólogat) úgy véli, hogy a nézők sokat tanulhatnak ebből a sorozatból, különösen azt, hogy milyen fontos a család, hisz az Otisék, akik a sorozat elején még el vannak távolodva egymástól, a végére összetartóbbak lesznek, mint valaha.

A Ted Lasso minden lében kanál riporterjét játszó James Lance bújt a családfő Hiram Otis bőrébe, és meg meri kockáztatni azt, hogy Oscar Wilde nagyon élvezte volna ezt a feldolgozást, amit véleménye szerint briliánsan modernizáltak, hogy korunk generációja is tökéletesen át tudja élni. Nem meglepő hát, hogy még a Szellemirtók is említésre kerülnek benne. Lance a sorozat atmoszférikus fényképezését is dicsérte, amiért a szakma két veteránja, Chris Preston (Kisvárosi gyilkosságok) és Tom Hines (Hívják a bábát) feleltek.

A Doc Martin legendás színésznője, Caroline Catz testesítette meg Hiram feleségét, Lucy-t, és ő kicsit messzebb megy A canterville-i kísértet műfaji meghatározásában, szerinte ugyanis ez a családbarát széria egy detektívtörténet és gótikus horrorsztori is egyben, ami bemutatja, hogy viszonyulunk a családunk elhunyt tagjai irányába, és mit jelent élni és meghalni.

Akinek ezt viszont a legjobban tudnia kell, az nem más, mint Anthony Head, aki Sir Simon de Canterville-t, aki – az ő szavaival élve – „a némileg sértődött szellemet” alakítja, és aki van akadva attól, hogy ahelyett, hogy az Otisék megrémülnének tőle, barátkozni akarnak vele és még meg is ajándékozzák! De aztán ő is megtalálja a közös hangot velük, főleg Lauren Otisszal, aki egy saját családtagjára emlékezteti. Head, akit szintén a Ted Lassóból ismerhetünk, a felvételek előtt mindig rengeteg időt töltött a sminkes székben, hogy felvigyék rá mindazt a sápadtságot, amivel egy 500 éves szellemnek rendelkeznie kell, úgyhogy minden bizonnyal értékeli, hogy a széria Emmy-díjban részesült a legjobb smink és haj kategóriában.

Ebben a sorozatban van „komédia és pátosz”, ahogy az azt tévére adaptáló Jude Tindall fogalmaz, Will Trotter executive producer szerint pedig a széria könnyed hangvételben állítja szembe egymással a brit és amerikai sztereotípiákat, míg Sue Howells, a sorozat producere a fantasztikusan megírt forgatókönyvet dicséri, amely sűrű, tele van történéssel, és olyan, mint egy gyönyörű szőttes, amiről nem tudjuk levenni a szemünket. Hogy ez tényleg így van-e, az november végén kiderül, amikor A canterville-i kísértet elstartol az Epic Drama-n.

Az 1920-as évek Berlinje. A viktoriánus kor. A II. világháború angol vidéke. Mind-mind egy olyan egy korszak, melynek szereplői, helyszínei és történései meghatározóak és örökre emlékezetesek voltak. Történelmi jelentőségük ellenére egyikük sem hiányolta a szerelmet, a vágyat és a kötődést, hisz ezek az elemi érzések mindenhol utat találnak maguknak. Nem csoda, hogy ez Epic Drama három népszerű sorozatának, Az élet dicséretének, az Álmok házának és a Tom Jones-nak is a szerelem áll a középpontjában, amely hol játékosan, hol mostoha körülmények között szökik szárba – ezúttal a Telekom FilmKlub kínálatában is, ahol eme három magával ragadó széria hetente jelentkezik új epizóddal. Lássuk, miért érdemes és miért nem lehet nem rájuk kattanni!

A 40-es években, Yorkshire egy kis falujában játszódik Az élet dicsérete, amely egy állatorvosi rendelő négylábú ügyfelei mellett az üzemeltetők életének ügyes-bajos dolgait is bemutatja. A végtelenül bájos széria megpróbálja megőrizni az angol vidék idilljét, miközben a világháború árnya ide is elér, hisz a szeszélyes főállatorvos, Siegfried Farnon kénytelen búcsút inteni öccsének, aki háborús szolgálatra indul. Segédjének viszont ennél hétköznapibb problémái akadnak, hisz most házasodott össze szívszerelmével, de egyelőre nincs hol lakniuk, ezért kénytelenek a rendelő feletti lakrészben meghúzni magukat.

A Tom Jones ifjú és rendkívül jóképű főhőséről fürtökben lógnak a nők, akit lelencként Londonba száműztek, miután beleszeretett egy gazdag nemes lányába. Igen ám, de az említett hölgy utánamegy, hogy beteljesítsék szerelmüket, csakhogy közben Jones-t behálózta egy számító nagynéni, akinek bőrében a Ted Lasso Emmy-díjas Hannah Waddinghamje brillírozik. „A Tom Jones a romcomok alfája és omegája” – nyilatkozta a sorozatról a sorozat fő alkotója, aki szerint ez a széria nem csak eszes, de minden pillanata mosolyra fakasztó, azt pedig csak mi tesszük hozzá, hogy mindezek mellett még pikáns is, mert még egy életigenlő angol kosztümös komédia is lehet huncut!

Ennél jóval komolyabb és komorabb, de nem kevésbé érzelemittas hangot üt meg az Álmok háza című sorozat a népszerű Babilon Berlin alkotóitól, amely egy, a 20-as években nyitott patinás áruház és az azt üzemeltető zsidó család életét mutatja be: azt, hogy forgatták fel a mindennapjaikat az előttük álló viharos évtizedek, és hogy nem tudott még a hitleri Németország sem az áruház eladójaként dolgozó fiatal lány és egy nincstelen zongorista szerelmének útjába állni, akiről csak később derül ki, hogy valójában az áruház tulajdonosának lázadó fia.

Mindent felperzselő érzelmek, játékos kapcsolatok és a brit vidék naiv bája: ezt kínálja ez a három kosztümös sorozat, melynek új epizódjai hétről hétre futnak be a Telekom FilmKlubba.

Tom Jones időtlen történetet mesél el. A címszereplő egy lelenc ifjú, aki ugyan népszerű a hölgyek társaságában, de alacsony származása elől nem tud menekülni. Mikor menthetetlenül belezúg a szomszédos földesúr elérhetetlennek tűnő unokájába, Sophiába, Londonba száműzik, de a lány utánamegy, hogy kibújjon egy elrendezett frigy kötelékei alól, meg hát ő is beleszeretett a fiúba. A nagyvárosban aztán intrikák és mindenféle veszélyek sora várja a párost, meg újabb nőszemélyek, akik szívesen behálóznák Tomot, nem beszélve a számító nagynéniről, Lady Bellastonról, aki mindent megtesz azért, hogy a boldogságuk útjába álljon. A szerelem bármit legyőz? – teszi fel a kérdést a négyrészes széria, ami 2023. november 1-től minden szerdán 21:00-kor látható az Epic Drama műsorán, cikkünkben mi pedig arra keressük a választ, hogy lehet egy alapvetően fülledt sztori, amit évszázadokkal ezelőtt vetettek papírra, ennyire vicces!

1963-ban már készült egy feldolgozás Henry Fielding klasszikusából, ami ráadásul elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, tehát felvetődik a kérdés, hogy minek elővenni egy olyan sztorit, amiből már készült egy tökéletes adaptáció. Erre a kérdésre Gwyneth Hughes, a sorozat író-showrunnere pofonegyszerű válasszal szolgált: „A Tom Jones a romcomok alfája és omegája, és hát nem pont egy ilyenre van szükségünk az elmúlt néhány év kínszenvedése után? Ebben a történetben a nap mindent beragyog, a szerelem mindent legyőz és a főszereplő párosért egyszerűen muszáj drukkolni. Ez egy olyan adaptáció, ami nem csupán eszes, de minden pillanata mosolyt fakasztó.”

Az hagyján, hogy mosolygásra késztet, de pikáns is – a maga módján. Tom Jones-ról ugyanis fürtökben lógnak a nők, és csak úgy izzik körülötte a levegő, de a széria nem az erotikára fókuszál. Ezt a filmet gyártó Masterpiece feje, Susanne Simpson is megerősítette: „Tom szexuális kalandjai nagyon viccesek, [az író is] annak szánta őket: megmosolyogtatónak. Emiatt aztán a közönségnek is könnyedén átjön az egész.” Hughes bevallotta, hogy mielőtt megkapta a munkát, nem olvasta a regényt, és tele volt előítéletekkel, azt hitte „lucskos lesz és kellemetlen”, de aztán az egész levette a lábáról, mert „annyira vicces, szórakoztató és romantikus volt.”

A címszerepet játszó Solly McLeod, akit a Sárkányok házából és az Outlander-ből ismerhetünk, szintén nem spórolt az őszinteséggel: „Megpróbáltam elolvasni a könyvet. Átrágtam magam tíz oldalon, de még mindig csak a fákról írt, mire én: ’Mi a f*sz?’ Úgy éreztem, képtelen leszek megbirkózni az írás mélységével és nyelvezetével. Aztán inkább Gwyn forgatókönyvén keresztül ismertem meg a karaktert, mert ő nagyon, nagyon ügyesen adaptálta a regényt.”

Hughes-nak sikerült tökéletesen modernizálnia a regényt, ebben producertársa, James Gandhi is egyetért: „Relevánssá akarta tenni a sztorit, megmutatni, milyen nehezen találja ma két huszonéves fiatal a helyét a világban.” Ráadásul csavart is rajta egy nagyot: míg a regényben maga Fielding kommentálja az eseményeket, addig a sorozatban Sophia száll be a narrálásba. „Lehet, hogy a sorozatnak az a címe, hogy Tom Jones, de ez legalább annyira Sophia története, és ez nem valami feminista kiáltvány a részünkről, egyszerűen csak ő irányítja a történéseket.”

A Sophiát megformáló Sophie Wilde – akit leginkább a horrorszenzáció Beszélj hozzám! főszerepéről ismerhetünk – is egyetért a fentiekkel: „Sophia nem egy tipikus nebáncsvirág, nem is játszanék el egy ilyet, főleg nem a mai modern világban.” Wilde szerint a Tom Jones új változata inkább egy felnövés-történetet mesél el, de bevallotta, az eredeti regény rajta is kifogott: „Túl sűrű volt nekem! Négy oldalt tölt azzal, hogy leírjon egy mezőt, mire én: ’Ó, barátom, ez túl sok nekem!’”

Akiből viszont nem lehet elég, az a Lady Bellastont megformáló Hannah Waddingham. A nagyformátumú színésznő nemrég húzott be egy Emmy-díjat a Ted Lassóért, melyben azonnal közönségkedvenccé vált. Ezúttal viszont egy igazi szemétládát alakít, az ő szavaival élve „egy szörnyen túldimenzionált figurát, aki az élvhajhászatnak él.” Ennek ellenére ő sem csak egy karikatúra: Tom Jones rá is hatással van, nem akar beleszeretni a nála jóval fiatalabb fiúba, de őt is elvarázsolja, ami zavarba is ejti a nőt. No, de Tom Jones már csak ilyen! Ebben a szériában mindenkit biztosan levesz majd a lábáról, erre akár mérget is vehettek!

Hátborzongató sorozat érkezik az Epic Drama műsorára szeptember 15-én. Dennis Nilsent 1983-ban tartóztatták le londoni otthonában, miután a házának vízvezetékrendszerében emberi maradványokra bukkantak. A kiérkező rendőröknek Nilsen készségesen bevallotta, hogy „15-16 emberrel” végzett. Először nem hittek neki, aztán a lakásába lépve életük talán legborzalmasabb felfedezésével szembesültek. Cikkünkben bemutatjuk Anglia történetének egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosát, aki kívülről rendkívül nyájas és megnyerő személyiség látszatát keltette: el is nevezték Kedves Gyilkosnak.

Az 1945-ben született Nilsen szülei 8 éves korában váltak el. A fiú az anyjával a nagyszülőkhöz költözött, ahol szoros kapcsolatot ápolt a nagyanyjával, kinek halála teljesen összetörte őt. Ekkor kezdett el egyre zárkózottabbá, magányossá válni. Ahogy később bevallotta, az első gyilkosság elkövetésének a fő oka is a magány volt. „Kezdetben csak a társaságot kerestem, és azt hittem, majd minden megoldódik” – mondta.

Nilsen, aki köztisztviselőként dolgozott egy munkaközpontban, 1978 és 1983 között legalább 12 fiatal férfivel, illetve kamasz fiúval végzett. Ez időben két különböző lakásban élt: ide csalta fel áldozatait, akik többnyire hajléktalanok vagy otthonról elszökött fiatalok voltak. A megnyerő modorú, közvetlen férfi szállást, ételt és törődést kínált az áldozatainak, majd leitatta és egy nyakkendővel vagy szimplán csak vízbe fojtotta őket. Áldozatai között volt olyan, akinek a holttestével hónapokig együtt aludt, hogy aztán feldarabolja és a padlóba rejtse őket. Később a maradványokat megpróbálta elégetni vagy apró darabokban lehúzni a WC-n. Végül aztán így bukott le 1983-ban.

A rendőrségnek mindent részletesen bevallott, csupán egy dologra nem volt hajlandó… vagy képes: hogy megnevezze áldozatait. Így aztán Anglia egyik legnagyobb embervadászata vette kezdetét, csak ezúttal nem a gyilkost keresték, hanem a meggyilkoltakat. A keresést pedig rendkívüli módon nehezítette, hogy Nilsen több áldozata is gyökértelen, magányos férfi volt, mert őket könnyen be lehet hálózni. A rendőrök 15 áldozatot kerestek, de végül csak az elsőt és az utolsó négyet sikerült azonosítani. Nilsen első áldozata mindössze 14 éves volt, mikor megölte őt.

„Az eltűntek között volt sok, akiket kerestek a szeretteik, de néhányuk senkinek sem hiányzott” – mutatott rá az áldozatok családi körülményeire David Tennant, aki Nilsent formálja meg a Desben, és aki alakításával Nemzetközi Emmy-díjat nyert. Tennant, aki maga is Skóciában született, Nagy-Britannia egyik legfoglalkoztatottabb színésze. 2005 és 2023 között összesen 55 alkalommal öltötte magára a címszerepet a legendás Ki vagy, Doki? című sci-fi sorozatban, de rengeteg dicséretet kapott a Broadchurch és az Elveszett próféciák című szériában nyújtott alakításért is. A Des kedvéért teljesen átlényegült, nem véletlen, hogy a kritikusi konszenzus szerint az ő vérfagyasztó alakítása a sorozat egyik sarokköve.

Tennant szerint fontos elmesélni Nilsen történet: „Sajnos, néha előfordul, hogy egy ember annyira sérült lesz, hogy képes ilyen szörnyű tettekre. De ha ezt tagadnánk, akkor úgy tennénk, mintha meg se történtek volna. És nem akarunk szimpatizálni velük vagy megbocsájtani a tetteiket, de szerintem fontos azt látni, hogy az emberek fejében képes ilyen groteszk zavar előállni, mert ez bizony része lehet az emberi természetnek.”

Lewis Arnold és Luke Neal, a Des alkotópárosa szerint a legszörnyűbb Nilsen tetteiben, hogy áldozatainak személye miatt a rendőrök nem is tudták, hogy egy sorozatgyilkos szedi áldozatait. És hogy ma is megúszná a tetteit? „Valószínűleg igen. Ezért is nagyon fontos elmesélni ezt a történetet. Soha nem szabad elfelejtenünk ezeket a bűntetteket, bármennyire nehéz velük szembesülni, mert ha így tennénk, azzal azt kockáztatnánk, hogy ismét elszabadulhatna egy olyan aberrált és veszélyes figura, mint Nilsen.”

Szeptember 10-étől minden vasárnap 21:00 órakor Álmok háza címmel egy több évtizedet felölelő szerelmi történet veszi kezdetét az Epic Drama műsorán, amely egy fiatal nő és egy zsidó család viharos kapcsolatán keresztül mutatja meg, hogy változott meg az 1920-as évek Berlinje a következő évtizedekben. Az elsöprő érzelmekkel és drámai fordulatokkal átitatott sorozat hátterét egy legendás áruház szolgáltatja, amely alaposan megjárta a hadak útját.

Az Álmok háza középpontjában Vicky áll, aki a 20-as évek Berlinjében egy újonnan nyitott áruházban talál eladói munkát és beleszeret Harry-ba, a nincstelen zongoristába, akiről csak később derül ki, hogy az áruház tulajdonosának a fia. A történetet és a helyszínt egyaránt a valóság inspirálta: a berlini Torstraße 1-ben állt az az áruház, amely az Álmok házában újra életre kel. A 20-as években megnyílt Jonaß üzletközpont az egyik első olyan áruház volt a történelemben, amely hitelalapon működött: a vásárlóknak csupán a kiválasztott áru egy részét kellett kifizetniük, a fennmaradó összeget a későbbiekben törlesztették több részletben. A nemzetiszocialisták hatalomra jutását követően a Jonaß tulajdonosait azonban deportálták, az épület pedig a Hitlerjugend főhadiszállásává vált. A II. világháborút követően a kommunista párt központjaként üzemelt, végül 1996-ban visszavándorolt az eredeti tulajdonos örököseihez, akik aztán befektetőknek adták el azt: a nívós épület 2010 óta a Soho House nevű privát klubnak és hotelnek ad helyet.

Az Álmok házát viszont nem itt, hanem az 1913-ban épített, art nouveau stílusú görlitzi áruházban forgatták, az egyetlen olyan üzletközpontban, amely a mai napig megőrizte eredeti formáját. A sorozat új belső kiépítését igényelte – többek között egy gyöngyhatású padlóét, és a producerek – akiknek többek között a Babilon Berlin című sikersorozatot is köszönhetjük – nem vették félvállról a munkát: 8 héten át 80 munkás dolgozott a díszlet kialakításán, köztük három olasz festő, akik a falakat díszítő freskókért feleltek. A görlitzi áruház egyébként nem először szolgált filmes helyszínként, itt forgott Wes Anderson 4 Oscar-díjas filmje, A Grand Budapest Hotel is.

A Vicky-t megformáló Naemi Florez szerint a 9 hónapig tartó forgatás egyszerre volt „vicces és bizarr”, mert miközben az egyik stábtag azért felelt, hogy ventilátort tartsa, a másik meg hogy a művérrel spriccelje össze a dolgokat, neki arra kellett odafigyelnie, hogy nehogy nekidőljön egy kandelábernek, mert az csak egy díszlet volt, és azonnal feldőlt. A Harry-t játszó Ludwig Simon is odavolt a művészi igényességgel berendezett belsőkért, de őt leginkább a karakterének konfliktusa ragadta meg, hogy Harry egyszerre próbál megfelelni a szüleinek és követni a saját álmait. Az első hat epizódot rendező Sherry Hormann szerint az Álmok háza emberi történetek egész kaleidoszkópját kínálja és a középpontjában a szerelem áll: „Az életünk tele van hullámhegyekkel és -völgyekkel, de egy dolog biztos, hogy kitartóan küzdünk azért, amitől erősebbek leszünk, ami teljesen leszívja az energiánkat, de ami mégis életben tart minket: a szerelmért.”

Hormann szerint a történet két főhőse háborút megjárt szülők gyermekeként a színtiszta örömöknek élnek, mert nem tudhatják, mikor okozhat nekik ismét fájdalmat az élet. „Egyiküknek árvaként nincsenek lehetőségei, egyetlen kiút számára a nagyváros, ahol mindent megtesz a túlélésért. A másikuk gyakorlatilag apa nélkül nőtt fel a háború miatt, és azért lázad, mert már nem bírja belélegezni a család fagyos levegőjét. Mindketten megtapasztalják a szerelmet: hogy szeressék magukat, hogy szeressék egymást.” Hogy ez a szerelem a politikailag és társadalmilag is felzaklatott következő évtizedekben is kitart-e: erről mesél az Álmok háza – az Epic Drama műsorán.

Az Epic Drama sorozatcsatorna KRIMINYÁR programsorozattal rukkol elő minden leendő szuperdetektív számára! 2023. július 1-jétől augusztus végéig kosztümös krimiket láthatunk a világ minden tájáról, így szabadidőnkben együtt oldhatunk meg ügyeket a legkedveltebb nyomozókkal. A Bécsi vértől a Paris Police 1900-ig, Agatha Christie Miss Marple-jétől Miss Fisherig, az Oxfordi gyilkosságoktól a Murdoch rejtélyein át a Babylon Berlinig, a műsorkínálat a legikonikusabb nemzetközi bűnügyi drámákat sugározza majd nagydózisban.

A túlnyomó többségében kosztümös krimik között olyan gyöngyszemekkel találkozhatunk, mint a Rillington Place, egy háromrészes, feszült thriller, amely a sorozatgyilkos John Reginald Christie valós bűntetteit tárja fel az 1940-es és 1950-es évek Londonjában. De még visszább is mehetünk, mondjuk a ’20-as évekbe – a Babylon Berlin világa tehetséges és ambiciózus embereket tár elénk, no és persze mindazt, ami a csillogó felszín alatt megbújik. Még visszább, a 19. századba, itt a Mozdulatlanul (Dead Still) című egyedi stílusú sorozatot ajánljuk, ami az 1880-as évek Dublinjában játszódik, és a neves emlékmű-fényképész (akkoriban a halottakat megfotózták), Brock Blennerhasset vállalkozói életének sötét humorú megközelítését követhetjük nyomon. Az Agatha Christie-rajongóknak jó hír, hogy az írónő műveinek legnevesebb sorozatfeldolgozásai is érkeznek, maratoni kiadásban, ezen felül pedig az összes olyan nyomozó, aki mára ikonikussá vált a filmvilágban: Endeavour Morse (Oxfordi gyilkosságok), Murdoch, Dalgliesh, George Gently stb. Kuriózumként pedig a hazánkban, magyar színészek bevonásával is forgatott Bécsi vért ajánljuk!

A DETEKTÍVREGÉNYEK SZERELMESEI INGYENESEN TANULMÁNYOZHATJÁK AGATHA CHRISTIE ÍRÁSAIT

Az Open University ingyenes rövidkurzust szervez a 20. századi krimi-királynő, Agatha Christie munkásságáról. A Guinness World Records szerint Christie minden idők legkelendőbb regényírója, alkotásai több mint kétmilliárd példányban keltek el. A nyolc órás kurzus azt mutatja be, hogy miért volt népszerű az ő írói stílusa, és feltárja a titkot, hogy az írónő hogyan találta ki és szőtte tökéletesre a bűnügyi rejtélyeket. Rávilágít továbbá arra, mely alkotók és könyvek, filmek, sorozatok élnek ma is azokkal az eszközökkel, amelyek életre hívása Agatha Christie-nek tulajdonítható.

Új szereplő érkezik a Grantchester című sorozat legfrissebb évadába, aki a népszerű plébános, Sidney Chambers (James Norton) helyét veszi át a szószéken. Az alkotók erre a szerepre a szintén extrán jóképű Tom Brittney-t választották, akinek a neve mostanában gyakran felmerült az új Superman mozifilm, a Legacy kapcsán, mint az Acélember megformálására esélyes színész. A 2014 óta forgó kosztümös bűnügyi dráma 4. évadában 2023. június 1-jétől csütörtökönként 21 órától láthatjuk őt az Epic Drama sorozatcsatornán.

Egy korszak lezárult Grantchesterben, a közkedvelt lelkész, Sidney Chambers úgy látja, tovább kell állnia. Jó ideje érezte úgy, hogy csak céltalanul sodródik – egészen addig, amíg meg nem érkezett Violet Todd, az amerikai polgárjogi aktivista, aki társadalmi felelősségvállalás iránti vágyat ébresztett benne. 1956-ot írunk ekkor, változás szele érződik a levegőben, a háborút követő normák darabokra hullanak. Grantchester új plébánosa, Will Davenport (Tom Brittney) idealizmusával és energikusságával új színt hoz a közösség életébe. Hamar találkozik ő is a megfáradt nyomozó, Geordie Keating (Robson Green) bűncselekményekkel teli világával, ami egyrészről felkavarja a lelkét, másfelől pedig feltárja saját zaklatott múltját. Vajon e téren is elődje nyomdokába lép, és besegít a környékbeli bűntények felgöngyölítésébe?

Bertie Carvel visszatér Dalgliesh nyomozó szerepében a róla elnevezett sikerszéria második évadában. A hat részből álló új etap, amely ismét három különleges gyilkossági ügyet dolgoz fel, 2023. június 5-én, hétfő este 21:00-kor mutatkozik be az Epic Drama műsorán, és ahogy azt már P.D. James-től a sorozat alapjául szolgáló nemzetközi bestsellerek írójától megszokhattuk, egyik ügy sem lesz szokványos, hisz míg az első történetben egy rutineset törvényszéki szakértőjét gyilkolják meg, addig a másodikban egy ügyvédnőt találnak holtan, aki épp most segített felmenteni egy gyilkost, a harmadikban pedig egy gyilkossági ügyek bemutatására szakosodott múzeumban történik több emberölés is. Mindhárom eset személyes lesz a pragmatikus, kimért, de a költészet iránt rajongó Dalgilesh számára, aki talán már egy kicsit közelebb került ahhoz, hogy saját démonjaival megbirkózzon.

„Egy év telt el azóta, mióta utoljára láttuk Dalgliesht. Volt ideje arra, hogy feldolgozza felesége és újszülött gyermeke halálát” – magyarázta Helen Edmundson, a sorozat vezető írója, akit olyan filmek szkriptjéről ismerhetünk, mint a Mária Magdolna vagy a Váratlan vendég. „Az első évadban a gyász meggátolta abban, hogy verseket írjon, most viszont már írt egy verses kötetet, melyet részben a veszteség érzésére alapozott. Könyve rengeteg publicitást kapott, és elég nagy a felhajtás körülötte.” Dalgliesh valóban nem egy átlagos rendőr: a folytatás egyik legfőbb dilemmája az, hogy eldöntse, marad-e a nyomozói pályán, vagy inkább feladja a hivatását és költőnek álljon.

A Dalgliesht megformáló Bertie Carvel szerint nem ilyen egyszerű a helyzet. „A költészetben elért sikerei inkább csak azt katalizálják, hogy önvizsgálatot tartson” – elmélkedett a színész, aki szerint nem az a kérdés, hogy Dalgliesh mit akar csinálni, hanem az, hogy amit csinál, azt miért csinálja. A nyomozó „néha el szokott játszani a gondolattal”, hogy mi lenne, ha felhagyna a hivatásával. Carvel úgy véli, hogy ezzel a kijelentéssel a nyomozó arra célozhat, hogy mélyen magában tudja, hogy soha nem fog kilépni, de arra is, hogy igazából csak időt akar nyerni magának, hogy tényleg elgondolkodjon a kérdésen. „Nem lehet egyértelmű választ adni arra, [hogy mit vár az életétől], és emiatt is olyan jó a forgatókönyv” – jelentette ki a színész.

Az írás minőségét nagyban segítette, hogy a készítők bőséges alapanyagból dolgozhattak. „P.D. James élete nagyobbik részét [a regények] írásával töltötte, melyek a 70-es évektől egészen a 2000-es évekig tartó időszakot ölelik fel” – fejtette ki Edmundson, aki el is olvasta ezt a rengeteg könyvet, hogy megtalálja a legizgalmasabb, „legszaftosabb” gyilkossági ügyeket, melyeket érdemes volt feldolgozni, nem beszélve Dalgliesh életének azon szakaszairól, melyre fókuszálni szerettek volna. „Nem volt mindig könnyű dolgunk az adaptációval, ugyanis James könyvei nagyon részletekbe menők, és nem kis kihívást jelentett ezeket a részleteket belepréselni a sorozatba” – magyarázta Edmundson, aki tisztában van azzal, hogy a nézőket ugyan nem szabad megfosztani a nüanszoktól, de arra is ügyelniük kell, hogy a történetüket megfelelő tempóban és intenzitással meséljék el.

Az új évad egyik legfontosabb fejleménye, hogy a Carlyss Peer által megformált Kate Miskin rendőrhadnagy és Dalgliesh között nem csupán a munkakapcsolat fejlődik, hanem mintha a nő elkezdett volna gyengéd érzelmeket táplálni kollégája iránt. „Legalábbis egy kicsit túl sokat jár a férfi az eszében” – fejtegette Edmundson. Peer szerint Miskin óriási tisztelője a nyomozónak, de nem akarja, hogy személyes érzelmek befolyásolják a közös munkát. „Miskin hisz az igazságban és az igazságszolgáltatásban, és a munkáját tekintve rendkívül odaadó és alapos. A lehető legjobb rendőrré szeretne válni” – írta le a karakterét Peer, aki szerint a kapcsolata is nyitottabbá vált a főnökével, akitől önbizalmat kapott. Carvel sokkal titokzatosabb volt nála: „Nem akarok egyetlen poént se lelőni, így csak annyit mondok, hogy kettejük kapcsolata nagyon fontos részét képezi az új évadnak.”

A személyes kapcsolatok és a jövőkép bizonytalansága tehát kulcstényezője a Dalgliesh második évadának, melyet többnyire eredeti helyszíneken forgattak szerte Belfastban, és ez nagy mértékben hozzáadott az atmoszférához. Míg Peer a megvilágítás és a díszletek dizájnját dicsérte, melyek helyenként hátborzongató és klausztrofóbiás hangulatot teremtettek, addig Carvel magát, a várost dicsőítette: „Annyira rajongok Belfastért, hogy alig várom, hogy visszatérhessünk ide a harmadik évadban.” Addig is júniustól itt lesz nekünk a második etap Nagy-Britannia egyik legkülönösebb nyomozójával – az Epic Drama műsorán.

Április 3-án, este 9-kor debütál a nemzetközileg elismert Oxfordi gyilkosságok utolsó évadjának első epizódja az Epic Dramán. A sorozat, melyben Shaun Evans játssza az ifjú… nos, a széria vége felé már nem is ifjú Endeavour Morse-t, még 2012-ben startolt el, és ezzel az utolsó, 9. etappal már összesen 36 epizódra rúg. „Rettenetesen érzelmesek”: így írta le a sorozat másik visszatérő szereplőjét, Thursday-t megformáló Roger Allam a két főhős utolsó közös jeleneteit. És úgy tűnik, érdemes volt ilyen hosszú ideig kitartani mellettük, a befejező évadot ugyanis körbeünnepli a kritika.

Nem semmi teljesítmény ez a 9 évad és 36 epizód egy olyan szériától, amely bő egy évtizeddel ezelőtt egyszeri főhajtásként indult az 1987 és 1993 között futó Morse felügyelő című sorozat előtt. Ám a Roger Allam és Shaun Evans által megformált detektívpáros közötti összhang elérte, hogy az Oxfordi gyilkosságok a saját jogán is megállja a helyét, és végül hosszabb ideig futott, mint az a sorozat, aminek az előzményének szánták. Kevesen tudják, hogy ez a természetes kémia a két főhős között részben annak köszönhető, hogy ez a két színész már játszott korábban detektívpárost, méghozzá a Porrá leszünk című BBC-szériában, melynek 2009-ben bemutatott második szezonjában tűntek fel.

Az Oxfordi gyilkosságok utolsó évadjában a páros mind munka, mind magánéleti szempontból is új korszakba lép. Az 1972 tavaszán játszódó nyitóepizódban – melyet maga Shaun Evans rendezett – nem csupán Thursday zaklatott fia, Sam tér vissza a katonai szolgálatból, melyet a forrongó Észak-Írországban töltött, de a páros egy kettős gyilkossággal is szembesül, amely az Oxfordi Koncertzenekarhoz köthető, nem mellesleg egy régi, vérfagyasztó ügy is ismét a középpontba kerül…

A rajongókat alaposan letörte a hír, mikor 2022-ben kiderült, hogy a 9. évad lesz az utolsó az Oxfordi gyilkosságok történetében, ugyanakkor arra a kérdésre mindenképp választ szerettek volna kapni, hogy Thursday karakterét miért nem említették meg soha a később játszódó Morse felügyelőben. „Megpróbáltuk érzelmileg a legkielégítőbb módon megválaszolni a kérdést, hogy John Thaw [aki a címszereplőt játszotta a Morse felügyelőben] miért nem beszélt soha egy Fred Thursday nevű férfiról” – magyarázta Allam a Radio Times-nak adott interjújában. „A sorozatunk története során többször is előfordult az, hogy úgy éreztük, most már örökre elválnak [Morse és Thursday] útjai, de aztán mégis újra összeálltak. De úgy érzem, ezúttal kielégítő magyarázatot adunk arra, hogy végül miért következik be az elválás.”

A széria mögött az a Russell Lewis áll, aki illusztris karrierje során olyan sorozatokban vett részt íróként, mint a Sharpe, a Taggart felügyelő, a Renard úr vagy a Lewis – Az oxfordi nyomozó, pontosan tudta, hol és hogyan akarja befejezni az Oxfordi gyilkosságokat. Ezt Damien Timmer, a sorozat executive producere is megerősítette: „Russell mindig is tudta, hogy és mikor ér majd véget ez a sorozat, és ez a szomorú nap most elérkezett. Az Oxfordi gyilkosságok mindig is szerelemprojekt volt a számunkra, és le a kalappal Russell Lewis előtt, aki egy 72 órás tévés történetfolyam keretében kísérte végig Endeavour Morse-t a felnövés útján.”

Shaun Evansra szintén nagy hatással volt a sorozat befejezése, különösen annak utolsó jelenetei, melyet a woodstocki Blenheim kastélynál vettek fel. „Napokon keresztül forgattunk a Blenheim kastélynál, és ezek a jelenetek szerintem nagyszerűek lettek” – magyarázta a színész az OK In a Boxnak adott interjújában. „Az utolsó forgatási napon egész délután egyedül furikáztam körbe-körbe a Jaguarom kormányánál, és eljött az a pillanat, amikor a nap lemenőben volt a Blenheim kastély felett. Ott ültem egymagamban a Jaguar kormánya mögött, és úgy éreztem, minden klappol. Arra gondoltam, hogy ’Végére értem ennek, és nem érzek szomorúságot amiatt, hogy el kell búcsúznom és tovább kell állnom.’”

Evans szerint a sorozat magánya és elszigeteltsége alapvető részét képezi a sorozatnak, és ezt a befejező évad is aláhúzza. „Mindig ott volt előtte a lehetőség, csak meg kellett volna ragadnia” – fejtette ki a színész. „Az utolsó évad három epizódja arra fókuszál, hogy miért nem volt képes soha megragadni a lehetőséget. Hogy miért volt mindig is magányra ítélve.”

Melankolikus lesz a befejezés, de ez nem jelenti azt, hogy a sorozat végén hiányérzetünk lesz, a 9. évad ugyanis nagyon sok szálat elvarr. „Úgy akartuk befejezni az Oxfordi gyilkosságokat, hogy tükrözze a rajongóktól kapott támogatást és azt a rengeteg munkát, amit az elmúlt tíz évben belefektettünk. Nem akartuk, hogy bárkinek is hiányérzéke legyen. Azt akartuk, hogy érzelmileg mindenki kielégüljön” – fejezte be a gondolatmenetét Evans.

És mi a helyzet Endeavour és Thursday kapcsolatával? Hogy búcsúztak el tőle? „Roger Allam és én is pontosan tudtuk, hol tartanak a karaktereink érzelmi szempontból a sorozat végén. Csak az ezzel kapcsolatos munkára koncentráltunk” – magyarázta Evans. „Ez persze nem jelenti azt, hogy ne szomorítana el a gondolat, hogy többé már nem dolgozom együtt Rogerrel. Mert nagyon is szomorú vagyok. De mi életünk végéig jó barátok leszünk, méghozzá azért, mert mindkettőnk számára a munka a legfontosabb.”

Az Oxfordi gyilkosságok utolsó évadja április 3-tól lesz látható az Epic Drama műsorán.

Egészestés film formájában élvezhetjük a csodálatos Phryne Fisher (Essie Davis) nyomozásait – ezúttal a Közel-Keleten, ahol egy fiatal beduin lányt kell a bebörtönzéstől megmenekítenie. Az alkotás különlegessége, hogy a klasszikus bűnügyi film műfaját az akcióval vegyíti, így ebben a hibridben Miss Fisher gépjárművekkel száguld, fegyvere van és még épületeken is ugrál.

Észak-Anglia egyik legelőkelőbb nyomozója, George Gently immár 7. évados felderítésébe kezd! Megbízható társával, Bacchus őrmesterrel karöltve tovább nyomoz a ’60-as évek Nagy-Britanniájának viharos időszakában, hogy minden gyilkosság és korrupciós ügy végére pont kerüljön.

A sorozat legújabb felvonása 2023. március 10-étől péntekenként 21 órától látható az Epic Drama csatornán. Különlegessége, hogy számos korszak ihlette motívumot hordoz, legyen szó a holdraszállásról, plüss dobókockákról, vagy az akkoriban debütáló rendőrségi rádiókról, no és az „új aranyról”, az olajról.
A friss részekben már aktívan jelen lesz Rachel Coles is, amellyel a sorozat a férfi és női rendőrök között húzott falat döntögeti.

Milyen ügyek várnak a nyomozópárosra?
Egy brutális támadás egy nő életét követeli, és meg kell akadályozni, hogy a tettes újra lecsapjon.
Egy férfi levetette magát egy hídról – legalábbis minden látszat szerint, de Gently gyilkosságra gyanakszik.
Egy bankrablás, amely végül a skinheadek világába kalauzolja nyomozóinkat.
Nem utolsó sorban Gentlynek ebben az évadban karrierjét is kockára kell tennie, hogy bebizonyítsa, egy nő nem önkezűleg vetett véget saját életének.

Gyilkosságok, lázadás és szexuális erőszak – tartogat izgalmakat bőséggel a George Gently 7. évada is!

Főszerepben:
Martin Shaw, a brit televíziózás egyik legmegbecsültebb színésze (Deed bíró)
Lee Ingleby (Harry Potter és az azkabani fogoly)
Lisa McGrillis (Utolsó éjszaka a Sohóban)

Hat új rész 2023. február 21-étől, keddenként 21 órától!

London első női detektívje, Eliza Scarlet (Kate Phillips – Birmingham bandája, Downton Abbey) a férfiak uralta viktoriánus időszakban próbál helytállni, miután apját meggyilkolták, és ő megörökölte nyomozóirodáját. Munkája közben nem várt segítséget kap a Scotland Yard felügyelőjétől, William „A Herceg” Wellingtontól (Stuart Martin – Jamestown), hogy aztán szép kis évődések mentén, de hatékonyan göngyölítsenek fel ügyeket. Minden epizód egy-egy megoldandó bűntényt – és ennek mentén különböző dilemmákat – tartogat, a nő pedig megpróbál játékban maradni a férfiak világában.

Milyen új kihívásokkal kell szembenéznie a bátor és kíváncsi Scarletnek a harmadik felvonásban?
Nyomozónőnk munkáját eltűnt bűvész, rendőrségi korrupció, tiltott szerencsejáték és egy robbanásveszélyes ügy nehezíti, miközben nyomozóirodája fenntartásáért küzd, és mindemellett próbál megoldani egy régebbi rejtélyt is: kideríteni végre, vajon mit akar tőle a Herceg.

A részben nyomozós krimi, részben kosztümös love story elnyerte az IMDbPro ReFrame™ bélyegét, amellyel azon alkotásokat ismerik el, amik megfelelnek a nemek közötti esélyegyenlőség kritériumainak.

A BBC ONE gyártásában készült rendőrdráma azzal indult jónéhány évvel ezelőtt, hogy George Gentlynek (Martin Shaw, a brit televíziózás egyik legmegbecsültebb színésze) főfelügyelő elvállal még egy esetet (egy droghálózatba keveredett fiatal motoros gyilkossági ügyét), mielőtt nyugdíjba vonulna. Ehhez képest a sorozat mára a 6. évadához érkezett, amely 2023. február 10-től péntekenként 21 órától látható reklámmentesen az Epic Draman – és még mindig tud újat mutatni!

A lendületes alkotás tökéletes, nosztalgikus részletekben adja vissza a hatvanas éveket – a drogfogyasztás, a zabolátlan fiatalok, a korrupt rendőrség időszakát. Itt próbál helytállni George Gently nyomozó, akinek közösség iránt kötelességtudata megkérdőjelezhetetlen. Munkáját tökéletes összhangban végzi Bacchus detektívvel (Lee Ingleby), annak keménységét pedig mindketten humorral oldják. Az új évadban rájönnek, hogy a nagyon gyorsan változó világot ők teljesen másképp közelítik meg.

A 6. évad indulásakor néhány hónappal az 1969-es Durham Katedrálisban történt lövöldözés után járunk. Gently és Bacchus még mindig fizikai és mentális sebekkel küzd. Bár túlélték az esetet, sérüléseket szereztek bőven. Gently újra dolgozni kezd, és váratlanul éri a hír, miszerint az önbizalomvesztett Bacchus – aki még mindig súlyos állapotából lábadozik – saját nyugdíjazására készül. Ezúttal Gentlyn a sor, hogy maradásra bírja társát.

Milyen ügyek várhatók az új évadban?

• Cellájában holtan találnak rá egy őrizetesre, akit egy nappal azelőtt tartóztattak le egy lebontásra ítélt nyomornegyed tiltakozójaként
• Egy családi kemping közelében a víz partra mos egy rendőrt
• Drogok világában kell felgöngyölíteni egy hideghárobús összeesküvést
• Egy bányában történ gyanús haláleset pedig politikailag szétzilált közösségekhez vezet

Harmadik évadával tér vissza január 9-én, hétfő este 21:00-kor az Epic Drama műsorára a Bécsi vér című kosztümös krimisorozat. Az 1908-ban játszódó új etapban Max Libermann, a briliáns orvos és Oskar Rheinhardt, a fáradhatatlan nyomozó immáron összeszokott párosként old meg bűneseteket, egészen pontosan hármat: egyet a divat bódult világában, egyet a kínai antikvitások ködös piacán, egyet pedig a még csak a szárnyait bontogató mozi birodalmában. Cikkünkből kiderül, hogy a Magyarországon forgatott harmadik évad eredeti helyszínei teljesen magukkal ragadták a szereplőket, akik szerint ezt az évadot többek között a szerelem uralja majd.

„A szerelmi háromszögekről szól az egész” – jelentette ki a harmadik évadról a Maxet megformáló és leginkább a Kódjátszmából és az Avenue 5-ből ismert Matthew Beard egy kerekasztalinterjún. „És a mi kapcsolatunk működik a leginkább. Olyanok vagyunk, mint egy vén pár” – tette hozzá mosolyogva az Oskart játszó Juergen Maurer, aki a Tetthely című sorozatnak köszönhetően már rendelkezik krimis tapasztalattal. És ez a „vén pár” már sok mindent megélt közösen: „Az első évadban sokat konfrontálódtak” – magyarázta Beard. „Max elkötelezett híve a pszichoanalízis új tudományának, ugyanakkor Oskart egyáltalán nem érdekli az elme világa. Aztán elkezdik tisztelni egymás véleményét és megtapasztalni azt, hogy ebben a világban nem minden fekete és fehér. Szoros barátság alakul ki köztük, ami a második évadban tovább fejlődik. Végül a harmadik évadban egy újfajta konfliktus áll közéjük, Max ugyanis írt egy könyvet a bűnözők lelkivilágáról, Oskar pedig úgy hiszi, hogy ez csak Max egojáról szól, és ezért foglalkozik a nyomozással is. Ismét meg kell érteniük egymást.”

Még szerencse, hogy két olyan nő is van az életükben, aki segíti a munkájukat: az egyik Clara, akiből immáron divatíró lett, a másik pedig Max húga, Leah, aki már a családi vállalkozásban dolgozik, és ebben az évadban már neki is van egy szerelme. „Három évada várok már rá, hogy legyen egy ilyenem” – nevet a Leah-t megformáló Charlene McKenna.

Nem csupán a karakterek változtak, de a stáb is új helyre költözött: a harmadik évadot Bécs helyett Budapesten forgatták, de az új forgatási helyszín – és a pandémia miatti késések – nem nagyon befolyásolta a szereplőgárda hozzáállását. „Soha nem volt még ilyenben részem, hogy több évnyi kapcsolatot építhessek fel egy másik színésszel” – mondta Beard Maurerről. Kollégájára óriási hatással voltak a forgatási helyszínek: „Mikor visszatérsz a forgatásra, magadra öltöd a jelmezed és szemed elé tárulnak ezek a csodálatos felépített, illetve feldíszített helyszínek, akkor úgy érzed, a legutóbbi forgatás és a mostani között eltelt másfél év mintha meg se történt volna.”

McKenna szerint az, hogy nem stúdióban forgattak, hanem eredeti helyszíneken szerte Budapesten, nagyon sokat hozzátett a sorozat különlegességéhez. A 2022 márciusában kezdődő felvételek szinte teljes egészében Budapest adott helyet több magyar operatőr és látványtervező közreműködésével. A stáb számos korabeli épületben forgatott, például a Harmincad utca 6-os szám alatt található, 1914-ben épült házban, amit Rainer Károly tervezett a Hazai Bank megbízásából: a szecessziós stílusú épület a sorozatban egy előkelő divatszalont testesít meg. Max apartmanját a Vidor Emil által tervezett, 1903-ban épült Bedő-házban rendezték be, és hazánkban látogató stábok egyik kedvenc forgatási helyszíne, a Párizsi Udvar is felbukkan a sorozatban, ezúttal egy bécsi kávézónak adott otthont, de forgattak a Postamúzeumban és a Nemzeti Múzeumban is, ahol egy aukciójelenetet forgattak le.

Maurerhez hasonlóan McKennát is teljesen lenyűgözték az eredeti helyszínek: „Lehetsz bármennyire fáradt vagy morcos, mikor megérkezel a felvételre, azonnal leesik az állad, és azt mondogatod magadnak, hogy ’Nézd ezt a fantáziavilágot, ahol játszhatok!’, de tényleg: minden olyan akkurátus és különleges, hogy olyan, mint egy [életre kelt] fantáziavilág.” McKenna azt azért elárulta, hogy nem élne 1908-ban, méghozzá egy dolog miatt, ez pedig a fűzők. „Talán egy napra vagy egy hétvégére ellátogatnék ebbe a korba, de inkább köszi, maradnék a jelennél!”

A Bécsi vér nem csak egy egyszerű kosztümös krimi. Erre a legjobb példa az Oscar-jelölt rendező, Robert Dornhelm személye, aki bevallotta, hogy ő lenne az utolsó ember, aki alkalmas lenne egy krimi megrendezésére. „Azért fogadtam el a felajánlást, mert ez sokkal több egy egyszerű ’ki a tettes’ sztorinál. Maxhoz hasonlóan engem is a karakterek pszichológiája és a történések körítése izgatott.” Tehát a Bécsi vér továbbra is többet tartogat 110 évvel ezelőtt elkövetett gyilkosságoknál: ez a széria bonyolult karaktereket és érzelmeket, lenyűgöző helyszíneket és akkurátus történetmesélést kínál – az Epic Drama műsorán.

December 26-án 21 órakor új évadával tér vissza a Sissi az Epic Dramára, amely a legendás királyné történetét új, szenvedélyes oldaláról mutatja be. Az első szezon végén Sissi és Ferenc József elkezdték a közös életüket, amit nem csupán a közelgő háború réme fenyeget, de magánéleti problémák is, ugyanis mikor a fiatal császárnő aranykalitkájából kiszabadulva Magyarországra utazik, ott nem csak a Puszta és a vendégszerető helyiek nyűgözik le, de Andrássy Gyula gróf is. Cikkünkben feltárjuk, miért is fűzték gyengéd érzelmek hazánk kedvenc királynéjét Magyarországhoz, és hogy mi az igazság Andrássy és Erzsébet kapcsolata mögött.

Az ország őrangyala

Kiegyezés ide vagy oda, nem szabad elfelejteni, hogy Ferenc József vérbe fojtotta a szabadságharcot és önkényuralmat gyakorolt Magyarország felett. Az ő keménykezűségét ellenpontozta a felesége, Erzsébet, aki szerelmes volt Magyarországba. Türr István, egykori altábornagy szavait idézve Sissi „megtanulta a magyar nemzet történetét, a magyar nyelvet és megszerette magát a nemzetet is.” A nyelvünket ráadásul úgy sajátította el, hogy alapvetően nem volt nyelvérzéke.

A későbbi királyné vonzalma Magyarország iránt egészen fiatalon kezdődött, még valamikor 1853-ban, mikor Majláth János gróf az osztrák birodalom népeinek történelmére oktatta, és meséket mondott a szilaj magyarságról és az ő háborúiról. Sissi pedig annak ellenére esett szerelembe hazánkkal, hogy 1857-es első idelátogatását követően idősebbik lánya megbetegedett és elhunyt. A királyné egy magyarellenes udvarban tanúsított együttérzést az elnyomottá vált nemzet iránt, és ez a magyarok fülébe is eljutott, akik hazánkban tett látogatásai során kitörő lelkesedéssel fogadták. Népszerűsége még tovább nőtt, mikor a pesti polgárbálon egyszer piros-fehér-zöld ruhában jelent meg.

Sokat segített a kiegyezés létrejöttében

Bár Erzsébetet úgy általában hidegen hagyta a politika, mindent megtett azért, hogy konszolidálja a magyarság és Ferenc József között elmérgesedett viszonyt. Ebben sokat segített az, hogy Ausztria vesztésre állt a poroszokkal 1866 óta folytatott háborúban, és ezért szükségszerűvé vált, hogy új területek meghódítása helyett Ferenc József megerősítse a kapcsolatát a jelenlegiekkel. A háború során Budán tartózkodó Erzsébet egyszerre levelezett erről a férjével és Andrássy Gyula gróffal, akivel kapcsolatban azért kampányolt, hogy válasszák meg miniszterelnöknek. Ugyan a kiegyezés 1867-es bekövetkezése a történészek szerint leginkább Beus báróhoz, Ferenc József frissen kinevezett külügyminiszteréhez köthető, a fennmaradt dokumentumok szerint Erzsébet egészen a végsőkig bombázta a férjét írásban és valószínűleg szóban is a megállapodás érdekében – és ezzel már szinte az idegeire ment az urának.

Több volt-e barátságnál Andrássy és Sissi között?

A Sissi második évadában központi szerepet kap a királyné és Andrássy gróf kapcsolata, így értelemszerűen felmerül a kérdés, mi az igazság kettejük viszonyáról, amiről sok történet szövődött már. Ebben nincs semmi meglepő, hisz már a korabeli pletykák is arról szóltak, hogy a megismerkedésük idején 28 éves királyné viszonyt folytatott a nála 15 évvel idősebb gróffal: 1868-ban született lányát, Mária Valériát többen is Andrássy-nak tulajdonították. Kozári Mónika, történész tanulmánya szerint Andrássy egyértelműen gyengéd érzelmeket táplált Erzsébet iránt, de hogy ezeket a királyné viszonozta-e, arról nincsenek bizonyítékok. A híresen hiú asszonynak minden bizonnyal hízelgett a gróf rajongása, de a történészek szerint aligha lehetett több plátói szerelemnél köztük – már csak azért sem, mert Erzsébetet mindenhová követte a kísérete, a politikai ambíciók által hajtott Andrássy pedig nem vállalta volna annak kockázatát, hogy viszonyba kezdjen az uralkodó feleségével. Kozári kutatása szerint mindössze egyetlen alkalommal fordult elő, hogy Sissi és Andrássy kettesben tartózkodott, mikor az eső elől menekülve a királyné a gróf kocsijában volt kénytelen utazni. A kiegyezés éveit követően a királyné sokat ingázott, a grófot pedig lefoglalták politikai teendői. Egy biztos: a barátságuk a gróf 1890-ben bekövetkezett haláláig kitartott.

Hogy kettejük viszonya hogy jelenik meg a Sissiben, és ez milyen hatással lesz Ferenc József és a királyné kapcsolatára, az kiderül a 2. évadban, amely karácsony másnapján startol el az Epic Drama műsorán.

Agatha Christie legendás regénye kel újra életre Julian Jarrold (Jane Austen magánélete, Mr. Tűsarok) rendezésében, méghozzá olyan színészek közreműködésével, mint Toby Jones (Suszter, szabó, baka, kém, Az éhezők viadala), Andrea Riseborough (Birdman, Feledés), Kim Catrall (Szex és New York) vagy Billy Howle (Az a nap a tengerparton). A háromrészes minisorozat, melynek első felvonása december 7-én, este 21:00-kor debütál az Epic Drama műsorán, a szerelem, a csalárdság és a vágy egyetemes történetét meséli el friss, de korhű megközelítésben. Cikkünkben felfedünk néhány érdekességet az eredeti történettel és az adaptációkkal kapcsolatban is.

1. A vád tanúja először 1925. január 31-én jelent meg a Flynn’s nevű, heti rendszerességgel megjelenő ponyvamagazinban, méghozzá Traitor’s Hands (Az áruló kezei) címmel. Később, 1933-ban már a mai napig ismert címén publikálták Nagy Britanniában a The Hound of Death című novellás kötetben. A novella népszerűségét mutatja, hogy ez a kötet Amerikában és Magyarországon A vád tanúja és más történetek címen ismert.
2. A történetet évtizedekkel később maga Agatha Christie adaptálta színdarabra, amit 1953. október 28-án mutattak be a londoni Winter Garden színházban. Az akkori kritika éltette a színpadi művet – főleg annak fordulatos befejezését. Nem is csoda, hogy 1995-ben a krimiírókból álló szervezet, a Mystery Writers of America minden idők 100 legjobb krimije egyikének választották a darabot.
3. A színpadi mű természetesen a New York-i Broadway-re is eljutott, ahol 1954. december 16-án debütált, és olyan nagy sikert aratott, hogy az 1956. június 30-as záró előadásáig összesen 645 alkalommal tűzték műsorra.
4. Christie nem önszántából adaptálta színdarabra novelláját: Peter Saunders producer győzködte őt arról, hogy dolgozza meg azt, végül aztán mindössze három hét alatt elkészült a színpadi változat, melyben nem csupán neveket változtatott meg, de többek között a befejezést is, mivel az írónő úgy érezte, színpadra egy sokkal teátrálisabb befejezés való.
5. A befejezést az írónő azért is megváltoztatta, mert túl lehangolónak találta: A vád tanúja azon kevés műveinek egyike volt, melyben az elkövető megússza a tettét. Akkoriban nem is nagyon lehetett ilyen befejezéssel ellátni egy színpadi művet vagy filmet.
6. 1957-ben elkészült az első mozgóképes változat, méghozzá Billy Wilder rendezésében. A Marlene Dietrich és Charles Laughton főszereplésével készült filmet 6 Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film díjával. Dietrich nem volt ott a jelöltek között, pedig a színésznő annyira bízott az Oscarban, hogy nem csupán parókát és erős sminket viselt a film során, de még plasztikai műtétnek is alávetette magát a szerep kedvéért. Az alkotók ellenben mindent megtettek azért, hogy megmutassák Dietrich messze földön híres lábait, ennek érdekében írtak egy plusz jelenetet, amelyhez 145 statisztára és 38 kaszkadőrre volt szükség. Ez a jelenet önmagában 90 000 dollárba került.
7. A film masszív siker lett. Agatha Christie azt nyilatkozta, hogy ez az egyetlen olyan adaptációja bármelyik művének, ami neki is tetszett. Hitchcock pedig többször hangoztatta, hogy az emberek azt hitték, hogy ő rendezte ezt a filmet. Kell-e ennél nagyobb elismerés?
8. Az Epic Dramán debütáló, BBC által gyártott minisorozat az első olyan mozgóképes változat, amely az eredeti novellát veszi alapul, nem a színdarabot, és emiatt a befejezése is más, mint amit sokan ismerhetnek.
9. Sarah Phelps, a BBC-produkció írója azt tartotta a legnagyobb kihívásnak, hogy egy alig húszoldalas novellát kellett minisorozattá adaptálnia, és ezt nagyon izgalmasnak találta. Aprócska részletekből alkotta meg a karaktereket, kifejtette a kort, egy egész világot épített a történet köré. A novellában például csak egyszer említik meg, hogy a történet egyik főszereplője, John Mayhew meghűlt, és eme apró információ köré az írónő egy egész történetet szőtt. „Azt élveztem a legjobban, hogy kiélhettem a kreativitásomat és hozzátehettem magamat a forrásműhöz” – nyilatkozta Phelps.
10. Phelps szerint az a legjobb az Agatha Christie-történetekben, hogy amellett, hogy fordulatos krimik és pszichológiai thrillerek, nagyon sokat mesélnek a korukról is. Nem erre helyezik a hangsúlyt, de az adott kor kihívásai azok, melyek a szereplőket gyakorta gyilkosságok elkövetésére késztetik. A vád tanúja öt évvel az első világháború befejezését követően játszódik, melynek traumája még sok emberen ott érezhető: ezt az írónő az új változat történetébe is beleszőtte.

A kritika pedig nagyra értékelte ezt a törekvést, a The Daily Telegraph ünnepelte a történet rétegezettségét, és hogy mennyire rezonál korunk problémáira. A vád tanúja eddigi legeredethűbb változata tehát december 7-én debütál az Epic Drama műsorán.

November 15-én, este 9-kor a második évaddal folytatódnak Scarlet kisasszony és a Herceg kalandjai az Epic Dramán, melynek eseményei az első szezon után pár hónappal veszik fel a fonalat. Eliza ugyan megoldotta apja gyilkosságának ügyét, de újabb problémákkal szembesül a férfiak uralta viktoriánus Londonban, de persze, a kérdés, ami mindenkit foglalkoztat, az az, hogy Scarlet kisasszony és a Herceg összejön-e végre? Cikkünkben többek között erre is kitérünk.

8 millió nézőjével a Scarlet kisasszony és a Herceg első évada óriási sikert aratott 2020-as bemutatkozása idején, és nem véletlenül! A sorozat – amely részben nyomozós krimi, részben pedig kosztümös love story – egy fiatal nőről, Eliza Scarletről (Kate Phillips) szól, aki váratlan segítséget kap a Scotland Yard felügyelőjétől, William „A Herceg” Wellingtontól (Stuart Martin), mikor megörököli meggyilkolt apja nyomozóirodáját. A kölcsönös vonzalom már az első etapban kikristályosodott, még ha kimondva nem is lett, na de szintet lép-e a folytatásban?

A sorozat showrunnere és kitalálója, Rachael New már a folytatás premierje előtt megerősítette, hogy London első nőnemű nyomozója és William kapcsolata elmélyülhet a folytatásban. „Rengeteg minden vár a Hercegre, Elizára és a csapatára. Még több akcióval, kalanddal, no meg egy szép nagy adag romantikus civódással ez az évad lehengerlő lesz” – írta New egy nyilatkozatában, aki pontosan tudja, mitől működik a széria. „Tudom, mit szeretnek benne az emberek: a könnyedségét” – árulta el New a Masterpiece-nek. „Ha körbenézünk a Twitteren, elképesztő, mennyire szeretik ezt a sorozatot. A folytatásban is ugyanaz lesz a középpontban: egy nő, aki megpróbál játékban maradni a férfiak világában. Természetesen minden epizódban lesz egy megoldandó bűneset, de a legfontosabb dolog az, hogy ezek a bűnesetek milyen problémák, dilemmák és akadályok elé állítják majd a karaktereket.”

A Birmingham bandájából és a Downton Abbey-ből is ismerős Kate Phillips látja, milyen dilemmával kell szembesülnie az általa játszott Scarlet kisasszonynak: „Eliza még mindig azon dolgozik, hogy elfogadtassa magát detektívként. Bármennyire is szeretné, hogy William az élete részese legyen, még mindig a munkáját tartja a legfontosabbnak” – nyilatkozta a színésznő a Masterpiece-nek adott interjújában. „Bizonyítani akarja a világnak az alkalmasságát, és nem hagyja, hogy bárki az útjába álljon közben. Még a Herceg se.”

Valóban, Eliza egy független, erős fiatal nő, aki nem hagyja, hogy bárki beleszóljon abba, amit csinál. „Van valami Elizában, ami önbizalommal tölt el. Iszonyú jó érzés egy ilyen karaktert látni, aki szomjazik a sikerre, de ha meg is botlik közben, a mosoly akkor sem hervad le az ajkáról” – lelkendezett Phillips.

Lehet, hogy a határozott, de mindig elbűvölő Elizával szemben a Herceg egy zsémbes, mogorva alak, de ő is a munkájának él. A karaktert megformáló Stuart Martin (Jamestown) szerint a folytatásban elég rendesen kitárulkozik. „Ebben az évadban sokkal több kiderül róla, mélyebb betekintést kapunk az érzelmeibe és kiviláglik az is, hogy mi mozgatja” – árulta el Martin a figuráról, akinek az egyenességét, eszét és hozzáállását szereti a legjobban. „Elképesztően tisztelem őt, mivel mindig megmondja, mi a helyzet – nekem ehhez nem biztos, hogy lenne bátorságom” – vallotta be a színész a Masterpiece-nek. „Tetszik, hogy hajlamos megküzdeni azért, amiben hisz, és ha rádöbben arra, hogy tévedett, akkor nem fél bocsánatot kérni miatta.”

És lesz végre valami kettőjükből? Az első évad vége egyértelművé tette, hogy Eliza és a Herceg között több van szakmai vonzalomnál, de ott még kimondatlanok maradtak az érzések. „Nem meglepő módon ezúttal is számos akadályba ütközik [a kapcsolatuk]. Ugyanakkor most már mindketten tudják, hogy mit éreznek egymás iránt, és emiatt ez még fájdalmasabb” – magyarázta Phillips. Martin szerint a kapcsolatuk ugyan sokat mélyült érzelmileg, de közben folyamatosan megy a csípős adok-kapok közöttük. „Ezt nagy móka volt eljátszani. Eszükbe nem jutna bocsánatot kérni ezért, és ez sok-sok humoros jelenetet eredményez” – mosolygott a színész.

Civódás és csipkelődés jellemzi hát Scarlet kisasszony és a Herceg kapcsolatát, ráadásul Martin úgy véli, hogy Eliza folyamatosan megkérdőjelezi William munkamorálját. „Nagy kérdés, hogy képesek-e egyáltalán együtt dolgozni annak köszönhetően, hogy a nő mindig úgy belelovallja magát az ügyekbe.” Lehet-e ebből szerelem, ha az érzéseik még a közös munkát is veszélyeztetik? Remélhetőleg, erre a kérdésre is választ ad a Scarlet kisasszony és a Herceg 2. évada – az Epic Drama műsorán.

Harmadik évadával tér vissza Az élet dicsérete az Epic Drama műsorára, méghozzá 2022. november 7-én, este 21:00-kor, hogy aztán minden hétfőn újabb epizóddal jelentkezzen. A népszerű széria James Herriot, a fiatal állatorvos kalandjaira összpontosít még a modern orvoslás előtti időkből. Az alapjául szolgáló, azonos című regény, melyben James Alfred Wright író a saját élményeit dolgozta fel, több mint 80 millió példányban kelt el, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a sorozatot is óriási figyelem övezi. A harmadik etap 1939 tavaszán veszi fel a történések fonalát, mikor az emberek Angliában is a háborúra készülnek, és ugyan Jamesnek (Nicolas Ralph) állatorvosként nem kell attól tartania, hogy besorozzák, néhány barátja önként jelentkezik katonának. A lelkiismeretes orvos és Helen (az Oscar-díjas Rachel Shenton) ebben a megváltozott világban házasodik össze, és egy olyan jövőre készülnek, amit csupa bizonytalanság övez.

„A hőseink nem tudják azt, amit természetesen mi tudunk” – elmélkedett a páros helyzetéről és jövőjéről a Jamest megformáló Nicolas Ralph. „Azt tudják, hogy a háború nem vicc, de a közös jövőjükre fókuszálnak. Ugyanakkor James látja, hogy a környezetében egyre többen jelentkeznek önkéntesnek, és ez némi bűntudattal és feszültséggel tölti el, hisz azt látja, hogy nála fiatalabb emberek jelentkeznek katonának, miközben állatorvosként ő védettnek számít.”

Sigfriednek, a Skeldale House állatorvosi rendelő idősebb, excentrikus tulajdonosának már van háborús tapasztalata, ő érzelmileg egészen máshogy áll hozzá a fejleményekhez. „Mint valami polip, úgy nyújtja ki a karjait, és amennyire tőle telik, próbálja egyben tartani a saját és a hozzá közel álló emberek életét” – jellemezte Sigfriedet a karaktert megformáló Samuel West. „A fiatalok úgy érzik, hogy a háború csak egy nagy játék, de azok, akik átélték az első világégést, azt mondják, ’fogalmatok sincs, mi vár rátok.’

Szerencsére a harmadik évad forgatását nem lengte körbe háborús légkör, ám az epizódokban felbukkanó állatok okoztak némi problémát. „A macskákat nem lehet kiképezni!” – panaszkodott Ralph. „Az egyik jelenetben meg kellett vizsgálnom egy macskát, és mikor Dean, az állattréner kilépett egy pillanatra, az a macska egyszerűen felrobbant!” A színésznek az évad visszatérő vendégszereplőivel, a tehenekkel nem volt ilyen gondja, mivel az állatok csordában közlekednek, nem nagyon volt lehetőségük váratlan dolgokat művelni, de azért így is adódott egy necces helyzet. „Az egyik tehén megbokrosodott és elkezdett vágtázni, mire a trénernek szabályosan félre kellett vetődnie az útjából, de ezt nagyon profin csinálta. Azért örülök, hogy jó messze voltam onnan!” – emlékezett vissza a szituációra a színész.

A Sigfried öccsét megformáló Callum Woodhouse-nak csak pozitív élményei vannak az állatokkal közös munkáról. „Mindent imádtam az évadban, ami Ernie-hez, a kutyához köthető. Azt bírtam benne a legjobban, hogy hiába próbáltuk el a jelenetet, tanultuk meg a szövegünket és álltunk be felvenni azt, amint Ernie is megjelent, hirtelen minden megborult. Mintha a káoszt szabadítottuk volna rá a jelenetre, de ez volt a legcukibb káosz valaha” – magyarázta a színész, aki azt is elárulta, hogy kaotikus jelenetek közül jó néhány benne maradt a sorozatban is, ugyanis ezek rendkívül őszinte pillanatok voltak, és az emberek imádják az ilyeneket.

A nézők az esküvőket is imádják, és ezzel a Helent játszó Rachel Shenton is egyetért. „Óriási volt felvenni a jelenetet! Egy kicsit ugyan hűvös volt, mert még a forgatás elején kerítettünk rá sort, azt hiszem, úgy március környékén, de szerencsére a nap előbújt” – emlékezett vissza a színésznő, majd így folytatta: „Ezekben a jelenetekben az a legjobb, hogy mindenki szerepel bennük, az egész Skeldale-család.” Shenton azt is elárulta, hogy az igazi Herriot, azaz Alfred Wright gyerekei ott voltak az esküvői jelenet forgatásán. „Szürreális volt. Nekik is az lehetett, mivel kvázi látták, ahogy a szüleik összeházasodnak. [A forgatás során] végig támogatóak voltak és tetszett nekik az, ahogy a szüleiket elképzeltük.”

Az alkotók tisztában voltak azzal, milyen felelősségteljes munkát kellett végezniük, hisz egy olyan könyvet adaptáltak, amin generációk nőttek fel, és ami tökéletes ellenszere a modern idők kihívásainak. Ahogy a sorozat executive producere, Colin Callender fogalmazott: „Egy olyan korban, melyben megannyi kihívással szembesülünk a mindennapokban, örömteli érzés visszarepülni erre a gyönyörű vidékre és újra találkozni ezzel a családdal, amit annyian megszerettek világszerte. Ez egy rendkívül megindító és szellemes sorozat, melyben találkozik a múlt a jövővel.” Kizárólag az Epic Drama műsorán.

1953-ban járunk Grantchesterben, egy kis faluban Cambridge-től nem messze. A település lelkésze, Sidney Chambers eddig csendes, visszahúzódó életet élt, habár mindig a rossz nőbe szeretett bele, aztán a faluban gyilkosság történik, aminek hatására hirtelen egy hazugságokkal és árulásokkal teli világban találja magát, amiben csak Geordie Keating, a rutinos, de életunt főfelügyelő az egyetlen partnere. A szokatlan párosnak össze kell dolgoznia, miközben Chambers abban bízik, hogy nem hagyja cserben az életigenlése a morális iránytűje a Grantchester című sorozatban, amelynek első évada október 5-én 21 órakor, a második pedig október 26-án szintén este 9-kor debütál az Epic Drama műsorán, hogy tovább bonyolítsa kettősük vidéki kalandjait. Cikkünkből többek között kiderül, hogy Sidney Chambers karakterét részben az az érsek ihlette, aki anno összeadta Diana hercegnőt és Károly herceget.

A FŐHŐS VALÓS GYÖKEREI

Diederick Santer, a Granchaster bűnei executive producere és az azt gyártó Lovely Day alapító-vezérigazgatója 2011-ben ismerkedett meg először az életvidám plébános karakterével a Sidney Chambers and the Shadow of Death című könyvnek köszönhetően. A producer azonnal beleszeretett és meglátta benne a tévésorozat lehetőségét annak köszönhetően, hogy az ő apja egy püspök volt, mi több a regényt szerző James Runcie apja is. De nem akárki! Nem elég, hogy Runcie és Santer felmenői ismerték egymást, de az előbbi, Robert Runcie volt Canterbury érseke az 1980-as években, és ő adta össze Diana hercegnőt és Károly herceget. „Lehet, hogy Sidney Chambers karaktere nem egyezik meg Robert Runcie-éval, de a jellemvonásai és a múltjának egy jelentős része hatással voltak rá. A külseje, az ízlésvilága, a háborús tapasztalata és különösen a hite” – magyarázta a producer, aki azt is elárulta, hogy az apja is elolvasta a sorozat epizódjainak forgatókönyveit, hogy tanácsokkal lássa el őt a forgatásban, és ő is úgy érezte, hogy jól ismeri Sidney karakterét.

GRANTCHESTER EGY LÉTEZŐ HELY

Azt gondolnánk, hogy Grantchester, ez az idilli kis falu csak az alkotók fejéből pattant ki, de ez az 540 lelket számláló kis település valóban létezik, 3km-re keletre található el Cambridge-től a Cam folyó partján. És ahhoz képest, milyen parányi településről van szó, Grantchester többszörösen is érintett a popkultúrában: nem csupán a főszereplője a Grantchester bűnei című sorozatnak és az az alapjául szolgáló regényeknek, de magát a sorozat is itt forgatták, mi több, a Pink Floyd nevű zenekar egyik legismertebb tagja, David Gilmour is itt élt, együttesével még egy dalt is írt a helyről Grantchester Meadows címmel. A sorozat gyártói amúgy hosszasan egyeztettek a falu lakóival a forgatásról, néhányan fel is tűnnek benne statisztaként, mert – ahogy Diederick Santer fogalmazott – „ez az ő sorozatuk is”.

EGY TÖKÉLETLEN LELKÉSZ, AKI KERESZTÜLFUTOTT A LÁNGOLÓ FOLYOSÓN

James Norton, Az örökbeadás és a Vidám vidék sztárja játssza Sidney Chamberst. A színész maga is tanult teológiát, de a színház már a cambridge-i tanulmányai során is jobban érdekelte, amit tanárai nem is néztek jó szemmel. Norton nagyon élvezte, hogy néhány akciójelenetet ő maga vehetett fel, például azt, amikor ki kellett mentenie egy nőt egy lángoló házból. „Ahogy a pizsamámban végig rohantam a lángoló folyosón, az nagyon valós érzés volt” – ecsetelte a színész, aki azt azért sajnálta, hogy abban a jelenetben, melyben Chambers fejest ugrik a Cam folyóba, egy dublőrt használtak, pedig ő is hozzá volt szokva a hideg folyóban való fürdőzéshez, és az április felvételek idején a Cam még nagyon hideg volt.

Leginkább azonban azt élvezte, hogy egy esendő karaktert játszhatott, aki rengeteget iszik és nehezen tud megbirkózni a háborús emlékeivel. „Sokan úgy hiszik, hogy azok az emberek, akik vallásosak, tökéletesnek tartják magukat, pedig egyáltalán nem ez a helyzet” – mondta a színész az általa játszott plébánosról. Norton szerint a sorozat is más, mint egy szimpla krimi: „A gyilkosságok sohasem értelmetlenek. Szenvedélyből, szerelemből vagy féltékenységből elkövetett emberölések, melyekért valós emberek feleltek egy olyan korban, amikor a halálbüntetés még létezett.”

„Ez a sorozat nem ijed vissza attól, hogy bemutassa a korszak azon problémáit, melyek még ma is relevánsak. Nem baj, ha emlékeztetjük az embereket arra, hogy nem is olyan rég még mennyire tele voltunk előítéletekkel, milyen sokat fejlődtünk azóta, és hogy ez mennyire jó” – foglalta össze Norton azt, hogy mitől különleges bátor a Grantchester bűnei.

A siker nem is maradt el: az első évad epizódjait csak Angliában átlagosan 6,6 millió ember követte nyomon, így a készítők neki is estek a folytatásnak, amit Londonban, Cambridge-ben és természetesen Grantchesterben vettek fel, melynek lakói örömmel fogadták újra a stábot. A második évadban Sidney és Gordie kénytelen szembesülni annak következményeivel, hogy sikeres bűnüldözők lettek, miközben Gordie annak is sok időt szentel, hogy végre párt találjon Sidney-nek. Mert van, ami nem változik Grantchester-ben – az Epic Drama műsorán.

Három izgalmas történet fonódik egymásba A tengeralattjáró 3. évadában, amely 2022. szeptember 29-én, este 21:00-kor mutatkozik be az Epic Drama műsorán és a teljes évad már aznaptól elérhető a Telekom FilmKlubban. A harmadik etapban, ami bemutatja a II. világháború kegyetlenségét és hiábavalóságát, a tengeri történések mellett érintjük Kielt és Düsseldorfot Németországban, Liverpoolt Angliában és Lisszabont Portugáliában, hogy végül ezek az egész Európát behálózó sztoriszálak találkozzanak egymással egy olyan történetfolyam során, melyben nincsenek egyértelmű jók és rosszak – mindenkit a döntéseik határoznak meg. Cikkünkből kiderül, hogy ez az első európai sorozat, amit 8K-ban forgattak, ráadásul akkor, amikor a legtöbb produkció leállni kényszerült a pandémia miatt.

Az első két évadhoz hasonlóan a harmadik évad is javarészt Máltán és Prágában készült, részben a forgatásra kialakított medencékben, részben pedig a nyílt vízen Málta partjainál. A címszereplő tengeralattjárót a cseh Barrandov Studiosban építették fel, amiről ugyan a sorozat egyik tengerészét játszó Rick Okon szerint „el lehetett távozni, hogy friss levegőt szívjunk”, de azért átadta a jármű klausztrofóbiájának nyomasztó érzését. A 104 napig tartó munkálatok szárazföldi jeleneteit részben a luznai vasúttörténeti múzeumban, részben a Slapy-i kastélyban, de leginkább Prágában rögzítették: ez a festői város helyettesítette azt a megannyi európai várost, ami a történetnek helyt adott. A stáb még úgy is óriási kockázatot vállalt a munkálatokkal, hogy a tervekkel ellentétben a legtöbb nemzetközi helyszínt Csehország és Málta helyettesítette, mivel A tengeralattjáró forgatása akkor kezdődött, amikor a legtöbb nagy produkció leállt a COVID miatt.

Annak ellenére, hogy a stáb tagjai egymástól gyakorta elzárva, rendkívül szigorú körülmények között dolgoztak, Armin Franzen, a harmadik évad tíz epizódja felének operatőre nagyon élvezte a munkát, ugyanis – európai sorozatként most először! – 8K-ban vették fel a jeleneteket, ráadásul mozivászonra illő formátumban. „A moziformátumnak köszönhetően szorosabb lett a kapcsolat a karakterek és a [szűkös] helyszínek között” – magyarázta Franzen a Lesnpire-nek. „Azt mondtam [Moritz Polternek, a sorozat showrunnerének], hogy ha ebben a formátumban vesszük fel a tengeralattjárók belsejét, az növeli a jelenetek intenzitását.”

Franzen úgy véli, hogy a 3. évadban a szereplők minden korábbinál jobban megkérdőjelezik a háború értelmét, és a morál alacsonyabb, mint valaha. Mindnyájan meg vannak győződve arról, hogy hamarosan egy háborúmentes világban fognak élni, de nem is sejtik, hogy a világ körülöttük már soha nem lesz olyan, mint régen. Ezek az érzelmek ott vannak a szereplők vonásaiban, és Franzen ezeket gyakorta kézikamerával rögzítette. A stáb viszonylag gyorsan dolgozott: napi 4-5 oldalt is felvettek a forgatókönyvből, ami nem kis teljesítmény a díszletek méretei, a külső és belső helyszínek váltakozása és a történelmi háttér tükrében.

A visszatérő és újonc szereplők között olyan sztárokat láthatunk az epizódokban, mint Tom Wlaschiha, a Trónok harca és a Stranger Things minden nézettségi rekordot megdöntő 4. évadának közönségkedvenc sztárja, A felhőből ismerős Franz Dinda, a Tetthely állandó színészeinek számító Rick Okon és Anna Schudt, vagy Ray Stevenson, akit olyan filmekben láthattunk, mint a Thor, A beavatott vagy A három testőr.

Okon szerint a sorozat legnagyobb vonzereje abban rejlik, hogy rengeteg kultúrát érint: az első évad Franciaországban és Németországban játszódik, a másodikban eljutunk New Yorkba, a harmadik pedig három különböző vonalat követ Németországban, Angliában és Portugáliában. „Annyi nyelven szólalnak meg ebben a sorozatban, annyi minden hat rá, olyan nemzetközi az egész” – fejtette ki a színész a The Upcomingnak adott interjújában, „ugyanakkor tele van konspirációval és bemutatja a II. világháború történetét is.”

Nem mindenkit nyomaszt a háború réme a sorozatban. Az Emmy-díjas Anna Schudt például egy olyan karaktert játszik, aki a színésznő szerint nem érzi a vállán a háború súlyát, ehelyett férfiakat csavar az ujjai köré és elveszi azt, amit akar. „Igazán menő volt egy ilyen karaktert megformálni, mivel a legtöbb nő szenvedett és boldogtalan volt a II. világháborúban, így [az én karakterem] érdekes és újszerű volt.” Vele szemben Elisa Schlott egy olyan fiatal anyát alakít, akinek a férje traumatizáltan tér vissza a háborúból, és a nő beleszeret egy másik katonába, ami óriási morális dilemma elé állítja őt. A színésznő szerint a figurájának más szerepe is van: „Én testesítem meg a nők szerepét a háborúban” – magyarázta az Expressnek adott interjújában. „A nőkön óriási volt a nyomás a háború során, hatalmas felelősség nyugodott a vállukon, és nekik kellett egyben tartani a társadalmat, amíg a férfiak elvoltak harcolni.”

Három történetszál tengeren és szárazföldön, a tengeralattjáró nyomasztó klausztrofóbiája, a háborúba vetett hit megbicsaklása, konspiráció és szerelem: ez mind központi szerepet játszik A tengeralattjáró 3. évadában – kizárólag az Epic Drama műsorán és a Telekom FilmKlubban.

1899-ben a francia köztársaságot több oldalról is támadások fenyegetik, ezért visszahívják a nyugdíjból az egykori rendőrfőnököt, akinek meg kell birkóznia a korrupcióval, egy becsvágyó kollégával, egy szörnyű gyilkossági üggyel és azzal, hogy az elnök hirtelen elhalálozását követően minden összeomolhat. A nyolcrészes Paris Police 1900, ami mögött a Sztálin halála forgatókönyvével nemzetközi hírnévre szert tevő Fabien Nury áll, 2022. szeptember 5-én debütál az Epic Drama műsorán, hogy minden hétfőn este 21:00-kor új epizóddal jelentkezzen, cikkünkben pedig mondunk 8 okot arra, miért érdemes nézni ezt egyedülálló krimiszériát!

1. Bemutatja „a régi szép idők” valós arcát. Fabien Nury szerint csak azért hisszük azt, hogy a francia aranykor csodálatos volt, mert nem akkor éltünk. Hiába hívják Belle Epoque-nek, azaz a „csodálatos kornak” a francia századfordulót, az ország még sosem tűnt ennyire sebezhetőnek. Gyilkosságok, zsarolás, lázadások, összeesküvések és puccskísérletek vájnak mély sebeket az ország érzékeny szívébe, amit a köztársasági elnök halála térde is kényszerít, ezt a tumultuózus időszakot Nury sorozata pedig testközelből mutatja be.
2. Változatos szereplőgárdája erős karakterrajzzal bír. Nury szerint leginkább a muskétásokra emlékeztetnek a Paris Police 1900 karakterei, akik amellett, hogy teszik a dolgukat, olyan morális kihívásokkal szembesülnek, mint a lojalitás, a bátorság és az önfeláldozás. A szereplőgárda pedig nem is lehetne színesebb: a történet egy kiöregedett rendőr, egy naiv újonc, egy kurtizánból lett besúgó, egy kőkemény fogdmeg, egy cinikus rivális és egy, a jogaiért küzdő női ügyvéd körül forog, akiknek életét egytől egyig befolyásolja az a női holttest, amit egy bőröndben találnak a Szajna felszínén úszva.
3. Nem lehet abbahagyni! Bár a sorozat olyan univerzális témákat is érint, mint a női szerepek erősítése vagy a küzdelem a demokráciáért, ezek csak a keretet adják a lebilincselő, helyenként húsbavágóan explicit nyomozáshoz, amely végigkíséri a széria nyolc epizódját.
4. Autentikus a megközelítés. Az alkotók mindent megtettek azért, hogy a lehető legkorhűbben tálalják a Paris Police 1900 történetét, ezért alapos kutatómunkát végeztek, a dialógusokat korabeli beszédekre alapozták, és a törvényszéki vizsgálatok születését is bemutatják egy olyan nyomozás feltárásával, amely szintén egy megtörtént bűnesetre alapul.
5. Párizs maga is egy karakter, méghozzá baljós! Míg történetében a valósághűségre törekszik, a Paris Police 1900 sajátos vizualitása egyéni atmoszférával vértezi fel a sorozatot, melyben a szürke különböző árnyalataival és a hideg fényekkel dolgozó, különleges színvilágnak köszönhetően Párizs is sajátos arcát mutatja. Nury szerint a széria fényképezése David Fincher (Hetedik, Harcosok Klubja) filmjeit idézik.
6. Képtelenség beskatulyázni. Ugyan a történet középpontjában egy hátborzongató gyilkosság áll, amit karakterközpontú dráma, politikai intrika és akciódús jelenetek kísérnek, a Paris Police 1900-ban a humor is fontos szerepet játszik, melynek forrása főleg a kor vívmányaiban keresendő. Ahogy a hősök az olyan akkori újdonságokkal ismerkednek, mint pl. a telefon, az könnyed hangszínnel látja el az amúgy sötét tónusú krimit.
7. Már most óriási siker! Lehet, hogy műfaját tekintve bekategorizálhatatlan, de tempójának, nyelvezetének és fordulatos cselekményének köszönhetően a Paris Police 1900 a széles közönséghez szól, és meg is tudja szólítani őket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a Canal+ streamingplatformján négy hét alatt 6,7 millió megtekintést generált, és ezzel lekörözte a szolgáltató legtöbb eredeti tartalmát.
8. Készül is a folytatás! A sikert az is bizonyítja, hogy Párizs, karácsony 1905 címmel már fejlesztés alatt áll a széria folytatása, melyben a rendőri osztag a prostituáltak világában merül el, hogy kerítők, zsarolók és megvesztegetett orvosok között lavírozva próbáljanak nyomára lelni egy férfi gyilkosának.

A kritikusok szerint a Paris Police 1900-nál keresve se találhatnánk szórakoztatóbb krimisorozatot, de nem árt, ha kötélből vannak az idegeink. Szeptember 5-ig felkészülhetünk rá lelkiekben, ugyanis a széria akkor startol el az Epic Drama műsorán.

Lehet, hogy a Ms. Fisher rejtélyes esetei című nagysikerű krimisorozat már véget ért, de nem kell bánkódni: az Epic Dramának és az eredeti sorozat alkotóinak köszönhetően szeptember 5-én befut a széria – szó szoros értelmében is – modern spinoffja, a Ms. Fisher modern gyilkossági rejtélyei, mely a felszabadult 60-as évekbe teleportálja az izgalmas detektívsztori könnyed hangulatát, főhősének pedig a híres nyomozónő divatbolond unokahúgát, Peregrine Fishert teszi meg, aki megpróbál elődjének nyomdokaiba lépni. Nem kis kihívás, de az ügyek sem azok, amikkel szembesül: például megpróbálja kideríteni, hogy az a zenész, akit egy tévés fellépés során ért áramütés, baleset vagy gyilkosság áldozata lett-e, illetve hogy mi történhetett azzal a nővel, aki egy balesetet szenvedett autóban fagyott halálra egy titkos kutatóállomás területén.

Peregrine Fisher remélhetőleg nem csak a Pápua Új-Guineában eltűnt nagynénje vagyonát, de éles eszét is megörökölte; szerencsére nincs egyedül a nyomozásban: segítségére sietnek a Kalandozók Klubjának kivételes tagjai, no meg James Steed, a meglehetősen prűd rendőrnyomozó is, akivel aztán valami több kezd kialakulni szimpla munkakapcsolatnál. Habár Ms. Fisher megjelenésében messzemenőkig makulátlan, a munkában eddig nem volt túl szerencsés, hisz sem fodrászként, sem gépíróként nem tudott érvényesülni, pedig mindig is úgy érezte, hogy ennél nagyobb dolgokra hivatott. Még szerencse, hogy született túlélő, és úgy tűnik, végre megtalálta a hivatását – no meg a kapcsolatot a nénikéjével, akit soha nem is ismert! Ezzel kapcsolatban jöjjön egy fontos háttérinfó: Peregrine édesanyja Phryne Fisher apjának egy korai kapcsolatából született, azaz a legendás nyomozónő csupán féltestvére volt Ms. Fisher édesanyjának, és Peregrine egészen addig nem is tudott arról, hogy van egy nénikéje, amíg ölébe nem hullott annak öröksége.

Geraldine Hakiwell (Körözés alatt) játssza a bizonytalan, impulzív, de ha kell, nagyon is elhivatott Ms. Fishert. „Az egyik pillanatban rendkívül határozott, a következőben pedig teljesen szétszórttá válik, ettől tűnik olyan valódinak” – írja le karakterét Hakiwell. „Én mindent alaposan átgondolok, és közel se vagyok ennyire bátor, mint ő, de ez a színjátszás szépsége: egy olyasvalakit játszhatsz, aki sokkal bátrabb nálad!” A színésznő nagy rajongója az eredeti sorozatnak, sőt, még az azok alapjául szolgáló könyveket is olvasta. Mi több, még jelentkezett is egy epizódszerepre a Ms. Fisher rejtélyes eseteibe, de nem kapta meg – habár ezt most már biztosan nem bánja. Nagyon élvezte a szerepet, de alaposan fel is készült rá: rengeteg dokumentumfilmet megnézett, ami a 60-as évek Melbourne-jéről szól, alakításához pedig Audrey Hepburn és Julie Andrews szerepeit vette alapul, azt a légies könnyedséget, ahogy a karaktereiket megközelítik, plusz bebiflázta a 60-as évek két legnépszerűbb nyomozósorozatát, A balfácánt és a The Avengerst – nem, nem a szuperhősfilmet.

A színésznő a sorozat autentikusságáról is lelkesen mesélt: az alkotók Melbourne kertvárosában találtak egy tökéletes házat Ms. Fishernek, amely mintha a 60-as évekből lépett volna ki, ugyanakkor az épületbelsőket már egy stúdióban rendezték be minden apró részletre odafigyelve. Hakiwell imádta a korabeli sminkjét és frizuráját, habár ezek elkészítése napi egy és háromnegyed órát vettek igénybe, szóval a mindennapokhoz azért valami mást választana. A sorozat autentikusságáról sokat elmond az is, hogy a hordott kosztümök egy része egyenesen a 60-as évekből származott, és csak a színésznőre igazították őket, más részüket pedig abból az évtizedből származó anyagokból varrták meg.

Joel Jackson (Dzsungel) játssza Steed nyomozót, és szinte a nulláról építette fel a karakterét, méghozzá úgy, hogy írt neki egy 4-5 oldalas élettörténetet, amit aztán mindenhová magával vitt. Jackson részben a Fogjunk tolvajt! című Hitchcock-filmre alapozta karakterét, szerinte közte és Ms. Fisher között hasonló az összhang, mint abban a filmben volt Cary Grant és Grace Kelly között. „Két olyan emberről van szó, akik képtelenek kimondani azt egymásnak, amit szeretnének” – mondja Jackson, aki tisztában van azzal, hogy a két főszereplő közötti dinamika adja a sorozat szívét-lelkét. „Ezek ketten odáig vannak egymásért, de közben bűneseteket kell feltárniuk. […] Szerintem ez a sorozat egy olyan, habkönnyű szórakozás, amire az embereknek manapság szüksége van” – foglalja össze a színész a sorozat lényegét.

Izgalmas bűnesetek, valós, de szórakoztató karakterek, könnyed hangvétel és a káprázatos 60-as évek állnak a Ms. Fisher modern gyilkossági rejtélyei középpontjában – az Epic Drama műsorán minden hétköznap 19:30-kor.

Idén történelmet ír a Murdoch nyomozó rejtélyei, ugyanis mire a 15. szezonjának valamennyi epizódja adásba kerül, 239 részével és három karácsonyi különkiadásával a népszerű széria lesz minden idők leghosszabb ideje futó kanadai drámasorozata. Ezt a rekordot eddig a Heartland című széria tartotta. Az erről szóló információ a címszereplőt alakító Yannick Bissont is meglepte, aki szerint már az is megtiszteltetés, hogy egyáltalán annyi évadot készíthettek, mint amennyivel a nagy presztízsű Heartland rendelkezik.

Ráadásul 24 epizódjával messze a 15. lesz a leghosszabb évad, amely a Murdoch nyomozó rejtélyei története során készült – ez is azt mutatja, hogy a széria népszerűsége töretlen. Mikor először értesült arról, hogy ilyen sok epizód leforgatása vár rá, Yannick először eufóriát érzett, „aztán ez az érzés gyorsan átváltott abba, hogy ’Hogy a fenébe leszek képes erre?!” – nyilatkozta a színész a TV Insidernek, aki félig tréfálkozva aggodalmát fejezte ki: „24 az sok. A kezdetekkor nem számított [hány epizódból áll egy évad]. Képes voltam egész éjszaka fent lenni, hétfő reggel 6-tól szombat reggel 6-ig megállás nélkül dolgozni. Nem számított. Most azért már más a helyzet.”

Ez nem jelenti azt, hogy Yannickék ellazsálták volna a munkát, sőt, Murdochékra sokkoló történések várnak. A 15. évad elején a nyomozó még szinte fel se fogta, hogy van egy fia egykori szeretőjétől, kiderül, hogy anya és fia veszélyben vannak: a Fekete Kéz névre hallgató bűnszervezet egy bérgyilkost küldött rájuk. Murdoch kollégája, Brackenreid felügyelő (Thomas Craig) is családi gondokkal küzd: miután a legkisebb fia, Bobby börtönbe került egy kocsmai verekedés során elkövetett gyilkosságért, a felügyelőt megpróbálják arra kényszeríteni, hogy mondjon le a pozíciójáról, és amikor ezt megtagadja, azzal fenyegetik meg, hogy a fiának baja esik a börtönben. Szóval lesznek itt drámai fordulatok, plusz – ahogy azt már megszokhattuk – az epizódokba számos valódi híresség is bekukkant: olyanok, mint Mary Pickford a századforduló színészlegendája, valamint Sigmund Freud és Carl Jung pszichiáterpárosa, szóval a felhőtlen szórakozás és izgalom ezúttal is garantált.

A 15. évad két részletben kerül adásba az Epic Drama csatornán, augusztus 22-től minden hétköznap 20:15-kor az évad első 12 része látható.

Augusztus 6-án, illetve 7-én este 9 órakor mutatkozik be az Epic Drama műsorán a Tíz kicsi katona című kétrészes minisorozat, amely Agatha Christie legendás regénye, a Tíz kicsi indián alapján készült. Az 1939-ben játszódó történetben tíz idegen egy tengerparti szigeten reked, és egymás után sorban hullani kezdenek. Vajon közöttük kell keresni a gyilkost vagy megbújt még valaki a szigeten? A sztárokkal teli feldolgozás premierje kapcsán összegyűjtöttünk néhány érdekességet a regényről és annak meglepően sötét adaptációjáról.

1. Az eredeti regény 1939. november 6-án jelent meg az Egyesült Királyságban Tíz kicsi néger címen, melyet egy olyan gyerekdal inspirált, ami a történet elemeire is hatással volt. Amerikában előbb az említett dal utolsó sorára, azaz „Végül egy se maradt”-ra keresztelték át a regényt, később, a 60-as évektől kezdve Tíz kicsi indián címen terjesztették.
2. A mai napig ez Agatha Christie legkeresettebb bestsellere, több mint 100 millió példányt adtak el belőle, és egyes listák szerint minden idők hatodik legsikeresebb könyve.
3. Küzdelmes feladat volt megírni a regényt a cselekmény összetettsége miatt, a sztori viszont annyira lenyűgözte az írónőt, hogy nem tudta elengedni azt, cserébe több alkalommal is alaposan átírta a tervezetet, mielőtt papírra vethette volna a regényt.
4. Eredetileg nem is tíz, hanem tizenkét karakter rekedt volna a szigeten, végül Christie megállapodott tíznél.
5. Christie színpadi változatot is készített a regényből, melynek megváltoztatta a végét. Valamivel boldogabb befejezésre cserélte azt, melyben néhány karakter életben marad és szerelembe esik. Döntését azzal igazolta, hogy a darabot a II. világháború közepén mutatták be, és az eredeti befejezés túl sötét lett volna a valós események tükrében.
6. A Tíz kicsi néger valószínűleg Christie legtöbbet parodizált műve. Az hagyján, hogy készült egy olyan színpadi adaptáció Something’s Afoot, azaz „Valami folyik itt” címmel, melynek a végén a gyilkosság áldozatai előadnak egy közös dalt „Mindent Agatha Christie-nek köszönhetek” címmel, de a történet magja Superman- és Pókember-képregényekben egyaránt felbukkant, mi több, a Remington Steele és a Family Guy is megidézte azt.
7. A könyvből számos filmadaptáció készült. Ezek közül sokan az elsőt, az 1945-ben bemutatott René Clair-verziót tartják a legjobbnak, amely többnyire eredethű, ugyanakkor a színdarab boldogabb befejezését veszi át, illetve a kor követelményei miatt a gyilkosságok nem a kamera előtt történnek. George Pollock 1965-ben bemutatott változata a svájci Alpokba helyezi át a cselekményt, míg egy 1989-es verzió valamiért egy afrikai szafarit választ helyszínül, de a regényből készült egy játékváltozat is, aminek négy különböző befejezése van.
8. A 2015-ös változat, amely augusztusban mutatkozik be az Epic Drama műsorán, nem riadt vissza az eredeti könyv sötét tónusaitól, ugyanis ez az első olyan angolnyelvű változat, melynek végén az eredeti műhöz hasonlóan mindenki meghal. Talán nem véletlen, hogy egy 100 országot érintő felmérés során ezt a kétrészes minisorozatot szavazták meg minden idők legjobb Christie-feldolgozásának.
9. Ezt a feldolgozást Christie születésnapjának 125. évfordulója alkalmából rendelték meg a BBC-nél. A forgatókönyvet író Sarah Phelpset, aki olyan klasszikusokat adaptált tévére, mint a Twist Olivér vagy A vád tanúja, lenyűgözte az eredeti regényből áradó reménytelenség: „Egy Mrs. Marple- vagy Poirot-történetben mindig van valaki, aki megoldja a rejtélyt, és ez biztonságérzetet ad, mert előre sejthető, mi fog történni. De nem így ennél a könyvnél, mivel itt senki se jön, hogy megmentsen vagy hogy értelmezze a történéseket.”
10. A 2015-ös változathoz olyan sztárokat sikerült megnyerni, mint Charles Dance, Sam Neill, Miranda Richardson, Douglas Booth, Toby Stephens, Aidan Turner vagy Noah Taylor. A Vera Elizabeth Claythorne-t megformáló Maeve Dermody két nappal a munkálatok kezdete előtt kapta meg a szerepet, és egyenesen Mianmarból repült Angliába, hogy a dialektusok gyors elsajátítását követően azonnal elkezdhesse a munkát.

A Tíz kicsi katona augusztus 6-án, este 21:00-kor debütál az Epic Drama műsorán

Az amerikai polgárháború idején, New York egyik leghírhedtebb kerületében, a Five Pointsban játszódik a Copper – A törvény ára című BBC-sorozat, amely egy háborús veteránból lett ír-amerikai zsaruról szól, aki mocskosabbnál mocskosabb ügyek nyomába ered egy olyan világban, melyben a későbbi bűnbandák még csak most ismerkednek a hatalmukkal. A Harcos című nagysikerű sorozatból ismert Tom Weston-Jones főszereplésével készült ez a széria, amely 2022. július 7-én, este 21 órakor startol el az Epic Drama műsorán, hogy aztán minden csütörtökön dupla epizóddal jelentkezzen. Cikkünkben összegyűjtöttünk 10 érdekességet a történelmi krimiszériáról és annak főhőséről.

1. A sorozat 1864-ben, az amerikai polgárháború utolsó-előtti évében játszódik. Ezeket az időket a káosz és a zűrzavar jellemezte, a nagyobb városokat – így New Yorkot is – beterítette a korrupció és a bűnözés hulláma. „Nézeti magát a széria, mivel mindvégig úgy érezzük, hogy bármikor történhet valami – bármikor az arcunkba robbanhat valami. Ez a feszültség pedig végigkíséri a sztorit” – jellemezte a sorozat hangvételét a főszereplőt játsszó Tom Weston-Jones.
2. A sorozatnak helyt adó Five Points, azaz az Öt Pont nevű kerület, amely négy utca konvergálásából jött létre, New York egyik legszegényebb negyede volt, amelyben főleg a nincstelen bevándorlók telepedtek le – elsősorban angol, skót és ír gyökerekkel rendelkező menekültek. A Five Points rengeteg szerencsejátékbarlangnak és bordélynak adott helyet, éjszakánként nem nagyon volt szabad kimenni az utcára, ugyanis bárki rablótámadás áldozatává válhatott. A kerület hamarosan a szervezett bűnözés melegágya lett.
3. Itt játszódik Martin Scorsese 10 Oscar-díjra jelölt New York bandái című filmje is, amelynek eseményei pont a Copper – A törvény ára előtt érnek véget a polgárháború-ellenes zavargások kirobbanásával. Nem mintha zavargások és a háború végeztével konszolidálódtak volna a dolgok: a Five Points adott otthont a Paul Kelly által alapított Five Points Gangnek is, amely a későbbiekben olyan híres bűnözőket tudhatott a soraiban, mint Al Capone vagy Charles Lucky Luciano, akit egy időben az ország legrettegettebb bűnözőjeként tartottak számon.
4. A sorozat címében szereplő „copper” szó nagyjából zsarura fordítható; eredeti jelentése egy olyan férfire utal, aki elfog másokat, és a latin capere szóból ered. A copper szó másik jelentése vörösréz, és sokan – tévesen – úgy vélték, hogy a copper kifejezés a rendőrök zubbonyának rézből készült gombjaiból ered.
5. A címszerepet játszó Weston-Jones épp Budapesten forgatta Az idők végzetéig című sorozatot, mikor először hallott a lehetőségről. Eleinte olyannyira nem foglalkozott a hat hónapnyi elfoglaltságot igénylő szereppel, hogy egy barátjának még segített is jelentkezni a szerepre, aztán nem sokkal később egyenesen őt keresték meg azzal, hogy amint végez a forgatással Budapesten, azonnal üljön repülőre, hogy felvegyen egy próbajelenetet New Yorkban. Nem mondhatott nemet, ugyanis a sorozat mögött az Oscar-díjas rendező, Barry Levinson (Esőember) és az Emmy-díjas író-producer, Tom Fontana (Oz, Egy kórház magánélete) állt.
6. A színészt leginkább az vonzotta a főhős, Kevin Corcoran karakteréhez, hogy egy ambivalens és ellentmondásos figura, aki tele van hibákkal, nem lehet sem hősként, sem pedig antihősként tekinteni rá. Első pillantásra egy morózus háborús veterán, de a sorozat azt mutatja be, mennyire sebzett valójában, mennyire mániákusan próbálja kideríteni, mi történt a feleségével és a lányával.
7. Corcorant eredetileg ír akcentussal kívánta megszólaltatni, de végül Weston-Jones az alkotókkal együtt úgy döntött, hogy mivel a beszédstílusára a körülötte élő valamennyi népcsoport hatással volt, ezért az akcentusa egyfajta „mindent bele leves” legyen.
8. A sorozatot a kanadai Torontóban vették fel, és az autentikusság kedvéért a Five Points teljes replikáját felépítették egy használaton kívüli autóösszeszerelő üzemben. Az épületek rendesen funkcionáltak, a díszletrendezők még arra is ügyeltek, hogy a fiókokat is történelmileg hiteles tárgyakkal töltsék fel.
9. Ugyanakkor Corcoran kosztümjénél a jelmeztervezők éltek egy apró modern csavarral, ugyanis a hős jelmezét egyszerre ihlette meg a korszak egyik leghíresebb bűnözője, Billy, a kölyök és az, ahogy Mick Jagger öltözködött a 70-es években.
10. A sorozatban a Bourne-filmekből és A lé meg a Lolából ismert Franka Potente egy bordélyház vezetőjét játssza. A színésznő tetoválásait el kellett takarni a felvételek során, kivéve egy kínai szimbólumokat mintázót, ugyanis az ehhez hasonló minták már az 1800-as években is elég elterjedtek voltak.

Autentikus eszközök, elképesztő aprólékossággal megépített díszletek és egy ellentmondásos főhős, aki egy olyan korban kénytelen bűnesetek végére járni, amit a káosz uralt: ezt kínálja a Copper – A törvény ára: az Epic Drama műsorán.

Az angol rendőrdráma, az Epic Drama műsorán május 7-től látható George Gently a 60-as évek Nagy Britanniájába kíséri el a nézőt, egy olyan korba, ahol a bűnözők és a rendőrök közötti határok elmosódtak, és a drogok itatták át a fiatalok életét, akik egyre hangosabban lázadtak a rendszerrel szemben. Ebben a világban George Gently (Martin Shaw) egyike az utolsó fedhetetlen zsaruknak, akik személyes okokból vállalja el egy droghálózatba keveredett fiatal motoros meggyilkolásának ügyét, amit karrierje utolsójának szán.

Gently feleségével egy hírhedt gengszter végzett, és a rendőr úgy érzi, a motoros halála összeköthető vele, ráadásul még John Bacchust, a forró fejű rendőrt (Lee Ingleby) is a szárnyai alá kell vennie, akit megérintett a korrupció szele.

Peter Flannery, a sorozat író-producere, akit leginkább Az ördög szeretője és Az új világ című sorozatokról ismerhetünk, így foglalta össze a sorozat és annak főhőse esszenciáját: „George Gently egy rendkívül érdekfeszítő karakter, és tudtam, hogy Martin nagyszerűen fogja őt életre kelteni. A sorozatban felvonultatott fiatal lázadók remek kontrasztot teremtenek a régi vágású Gently-vel szemben, és a történéseknek helyt adó helyszínek, a kopár dombok és a sziklás partvonal nagyon sokat hozzátettek a dráma vizuális megjelenítéséhez.”

A brit televíziózás egyik legmegbecsültebb színésze, Martin Shaw kelti életre George Gently-t, akit egyértelműen az írás minősége vonzotta a sorozathoz: „Számomra minden a forgatókönyvvel kezdődik és végződik” – mondta a színész, aki szerint Gently egy tapasztalt, vén zsaru. „Montgomery tábornok oldalán harcolt a II. világháborúban, egy kőkemény, sokat látott harcos. Ugyanakkor nagyon nagy teher nyomja a vállát, ráadásul megpróbálja teljesíteni a lehetetlent és egymaga megváltoztatni egy korrupt rendőri szervet” – jellemezte hősét Shaw.

Flannery egészen véletlenül futott bele a George Gently kalandjait taglaló könyvsorozatba egy könyvesboltban: sem azt, sem az íróját, Alan Huntert nem ismerte korábbról, viszont már régóta keresett valamit, amit sorozatra adaptálhat, és a különleges zsaru kiváló alapnak ígérkezett ehhez. Flannery-nek azt tetszett a legjobban Gently-ben, hogy nem csupán a módszereiben és a hozzáállásában volt régimódi, de az értékeiben is. De míg az eredeti regények cselekménye – melyekből több mint egy tucat íródott! – az 50-es évektől kezdve egészen a 80-as évekig húzódott, addig Flannery kitartott a 60-as évek Angliája mellett, mert úgy érezte, ez volt az a korszak, amikor az ország masszív társadalmi változáson ment át, és ezek a változások alaposan kikezdték Gently értékeit. A sorozat ebből a szempontból is kiemelkedik a legtöbb rendőrdráma közül, hisz elsősorban nem a cselekmény, hanem a karakter irányítja.

Flannery és a stáb ezt a mentalitást követte a 2. évad során is, amely négy egész estés epizódból áll – mindegyik egy-egy külön ügyre fókuszálva. Az író szerint az volt a legizgalmasabb dolog ezekben az epizódokban, hogy egy olyan korról írhatott, melyben ő is felnőtt. Azok a témák, melyeket ezekben a részekben feldolgozott – az abortusz, a szexualitás, a fiatalokból álló bandák, a gyerekek bántalmazása, a faji kérdések és a terrorizmus – teljesen más megítélés alá tartoztak a 60-as években, mint most.

„A múlt egy másik ország volt” – foglalta össze a sorozat esszenciáját Flannery, aki a folytatásban nem csupán Gently karakterét finomította, hanem a dinamikát közte és Bacchus között is. Kor- és karakterrajz és izgalmas bűnügyek állnak hát a George Gently középpontjában – az Epic Drama műsorán.

Április 4-én igazi különlegesség érkezik az Epic Drama műsorára, ugyanis bemutatkozik Hjerson, aki nem más, mint Agatha Christie saját magáról mintázott hősének kreálmánya. Igen, Christie megalkotott egy írót, aki maga is detektívekről szövögetett történeteket, egészen pontosan egy skandináv nyomozóról, aki most életre kel az azonos című sorozatban.

Létezik egy Ariadne Oliver nevű figura Agatha Christie univerzumában, aki azon kívül, hogy jó barátja Hercule Poirot-nak, maga is krimiíró. Christie egyértelműen saját alteregójának szánta őt, olyannyira, hogy Olivernek is van egy saját visszatérő detektívhőse, aki nem más, mint Sven Hjerson, a skandináv magánnyomozó. Ez a képzeletbeli nyomozó a főhőse a Hjerson című krimisorozatnak, amely még csavar is egyet ezen a meta-szituáción azzal, hogy a sorozat történéseit a korunkba helyezi át.

És ez még nem minden! Hjersont ezúttal egy már visszavonult detektívként láthatjuk, aki arról volt híres, hogy elképesztő megfigyelőkészséggel rendelkezett és a legapróbb visszajelzésekből is képes volt olvasni az embereket. Megannyi ügyet göngyölített fel karrierje során, de hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul. És ez a sorozat nem a szokásos csavarral hívja őt vissza a „nyugdíjból”: Klara Sandberg, a szebb napokat látott tévés producer úgy dönt, hogy forgat egy valódi bűneseteket feldolgozó dokumentumsorozatot, melyhez Hjersont szeretné megnyerni főszereplőnek. Egy családi tragédia miatt a férfi épp hazafelé tart egy hajón, amire a nő is feljut, amikor gyilkosság történik…

A Hjerson meglehetősen szabadon értelmezi hát Christie könyveit, ugyanakkor nem a skandináv krimiktől megszokott komor hangulatot tükrözi. Patrik Andersson, a széria egyik producere szerint egy könnyed, innovatív és mosolygásra késztető sorozatra számíthatunk, ami Christie rajongóit világszerte megszólítja, ugyanakkor nem kényelmesedik bele a hasonló szériák szokványaiba. A címszerepet az a Johan Rheborg játssza, akit Andersson úgy jellemzett, mint Svédország egyik legnagyobb komikusát, aki azért drámai szerepeket is képes remekül eljátszani, míg Klarát az a Hanna Alström játssza, akit mi a Kingsman-filmekből ismerhetünk. A sorozatot gyártó C More/TV4 egyik vezetője, Josefine Tengblad szerint jó sokáig keresték, mire meglelték ezt a sokoldalú színésznőt, akinek van komikusi vénája és aki azonnal megtalálta a kapcsolatot Johannal. „Kettejüket együtt látni fantasztikus volt” – nyilatkozta Tengblad.

Nos, a Hjersonnak hála hamarosan mi is megtapasztalhatjuk, hogy kel életre egy képzeletbeli írónő képzeletbeli figurája egy könnyed, részenként egy-egy esetet feldolgozó, de azért az egész évadot átszövő sztorival is rendelkező szériában – kizárólag az Epic Drama műsorán.

Március 14-én, hétfő este 21:00-kor érkezik meg az Epic Drama műsorára Dalgliesh nyomozó, hogy aztán a róla elnevezett sorozat hétfőként újabb epizódokkal jelentkezzen. P.D. James Agatha Christie mellett kétségtelenül az angol krimik nagyasszonya: az ő fejéből pattant ki Dalgliesh főfelügyelő személye, akit az írónő úgy jellemzett, mint akinek egy jégcsap fúródott a szívébe. És valóban, ezt a kifinomult, arisztokrata nyomozót nem érdekli más, csak az igazság kiderítése, ugyanakkor annak is megvan az oka, hogy ennyire szenvtelen. Cikkünkben bemutatjuk ezt a nem mindennapi nyomozót.

A 70-es évek Angliájában játszódó sorozatban Adam Dalgliesh három körmönfont ügyet göngyölít fel az évad hat epizódjában, és ezek egytől egyig olyanok, melyekben nehéz pártatlannak lenni és amelyek egy átlagembert alaposan megviselnének, hisz egy nővérképzőhöz, egy fogyatékosok számára fenntartott intézethez és egy templomhoz kötődnek. De Dalgelish kimérten tekint mindre, ám ez nem jelenti azt, hogy közönyös lenne.

Dalgelish ugyanis gyászol. „Szeretett felesége meghalt szülés közben, nem sokkal a történetünk kezdete előtt” – árulta el a figuráról a bőrébe bújó Bertie Carvel, akit leginkább a Kísért az éjszaka és a Baghdad Central című sorozatokból ismerhetünk. „Az első évad a gyászának első évében játszódik. Az élet kellős közepén átjárja a halál érzése” – mondta a színész, aki szerint a költőként is aktív nyomozó igazi anomália, kinek karakterét annak ellentmondásai tették igazán vonzóvá a számára, illetve ennek köszönhetően a sorozat is szokatlan mélységgel ruházódott fel.

Elaine Pyke, a Dalgliesh executive producere szerint Carvel azért tökéletes a főfelügyelő szerepére, mert képes úgy emberivé és szimpatikussá tenni a karaktert, hogy mellette visszaadja annak érzelmi visszafogottságát. „A forgatás során az alakítása egyre jobb és jobb lett” – nyilatkozta a producer. „Rengeteg apró, izgalmas és meglepő nüánszot fedezett fel a karakterben. Szerintem egy briliáns új tévés detektívvel gazdagodtunk Bertie személyében.”

Dalgliesh igazi különc, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének társai. Két segédje is van: Jeremy Irvine (Hadak útján, Mamma Mia! Sose hagyjuk abba) játssza Charles Masterson felügyelőt, Carlyss Peer (Holby Városi Kórház, Doktorok) pedig Kate Miskin rendőrhadnagyot. Carvel szerint Masterson egy betöretlen csikó, az ő karakterének tökéletes ellentéte, egy forrófejű, nyers és goromba fickó, akiben Dalgliesh legalább annyi ígéretet lát, mint amennyire veszélyesnek tart. Miskin ezzel szemben egy elhanyagolt tehetség, akit a nyomozó egy kis rendőrállomáson fedez fel, hogy aztán a szárnyai alá vegyen.

A színész úgy véli, a detektívtörténetek nem fognak egyhamar kimenni a divatból, ugyanis ahogy azt P.D. James is megfogalmazta, az emberek azért szeretik ezt a műfajt, mert általában rendet teremtenek a káosz közepette. Úgy tűnik, életünknek még van jó néhány kaotikus vetülete. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a lehető legakkurátusabban készüljön fel a szerepre, Carvel egy valódi nyomozóval is konzultált, hogy megtanulja, hogy kell a nyomozómunkát a lehető legeffektívebben és felelősségteljesen ellátni. Emellett hogy a karaktere érzelmi hátterét is megfesse, ismét beleásta magát a kedvenc költeményeibe, hogy megtalálja azokat a sorokat, melyek akár Dalgliesh fejéből is kipattanhattak volna. Viszont ahogy egyre jobban megismerte a karaktert, úgy döbbent rá arra, hogy a történet kezdetére Dalglieh kútfője többé-kevésbé kiapadt…

Egy hideg fejjel gondolkodó, gyászoló, de pragmatikus, költészetnek hódoló, de távolságtartó nyomozó, aki olyan ügyekkel szembesül, melyek bármelyikünket megviselnének? A 70-es évek rideg Nagy Britanniájában játszódó Dalgliesh tényleg nem tűnik egy hétköznapi detektívshow-nak.

Az Oxfordi gyilkosságok két főhőse, Endeavour és Thursday munkakapcsolata felett ismét viharfelhők gyülekeznek a 8. évadban, melynek első epizódja február 7-én, hétfő este 21:00-kor debütál az Epic Drama műsorán. Endeavour nehezen dolgozza fel elveszett szerelmét, ráadásul bűntudat is sújtja, emiatt pedig elszalaszt egy fontos nyomot egy ügyben, amit érthető módon Thursday nehezményez, ám mégis azonnal a segítségére siet, mikor úgy érzi, társa reménytelen helyzetbe került. Az új évad bemutatkozása kapcsán összegyűjtöttünk 5 olyan dolgot, amit nem biztos, hogy tudtál a nagysikerű krimisorozatról.

1. Az azóta 8 évadot megélt Oxfordi gyilkosságok egyetlen önálló tévéfilmnek indult, amivel az 1987 és 1993 között futó Inspector Morse előtt szerettek volna tisztelegni egy, a címszereplő nyomozó fiatal korában játszódó történettel, ám a film olyan nagy sikert aratott – csak Angliában 8 millióan nézték meg -, hogy a produkció mögött álló csapat sorozattá alakíthatta át a formulát, ami azóta világszerte nagy rajongótábornak örvend.
2. A sorozat kitalálója, a néhai Colin Dexter számos alkalommal feltűnt a széria különböző epizódjaiban egy-egy szemvillanásnyi cameóra. Sajnos a folyamatosan romló egészségi állapota a negyedik évadtól kezdve nem engedte meg neki, hogy személyesen jelenjen meg az epizódokban, de a stáb gondoskodott róla, hogy ügyesen elhelyezett képekkel, újságkivágásokkal azért becsempéssze őt a sorozatba.
3. A főszerepet játszó Shaun Evans nem hajlandó egyszerre több évadra aláírni – mindig csak a soron következőre -, mivel élete első sorozatába, a mindössze egy évadot megélt Teachersbe anno úgy ment bele, hogy fogalma sem volt arról, hová tart, és ha tudja, hogy egy sorozat bármikor véget érhet, az arra motiválja, hogy kreatívabban álljon hozzá.
4. A Morse partnerét, Thursday-t alakító Roger Allam azt értékeli a legjobban a karakterében, hogy annak ellenére, hogy megjárta a II. világháborút, megőrizte földhözragadtságát és emberségét, mi több, ez egyfajta morális iránytűvel látta el őt, ami karakterlnek egyik legfőbb védjegye.
5. Shaun Evans bevallotta, hogy soha egyetlen epizódot sem látott a sorozat előfutárjának számító Inspector Morse-ból, mivel nem akarta, hogy John Thaw verziója bármiben is befolyásolja az ő alakítását. Ehelyett inkább az eredeti könyvekhez fordult, ami szabadságot adott neki ahelyett, hogy arra kötelezte volna, hogy elismételje valaki más alakítását.

Miss Marple a brit televíziózás egyik legismertebb brandje, aki bizonyos szempontból olyan, mint James Bond: újra meg újra másik színész bújik a bőrébe, ezzel új ízeket csempészve a régi receptbe, a lényegét tekintve azonban mindig ugyanaz marad. Miss Marple egyik legjobban sikerült interpretációja, az Agatha Christie Marple sorozata még 2004-ben indult el az Egyesült Királyság tévéképernyőin, és a nagy siker egészen hat évadig repítette. Az Epic Drama február ötödikétől szombatonként és vasárnaponként 19:30-tól dupla epizódokkal kedveskedik az Agatha Christie- és krimirajongóknak, műsorra tűzve a negyedik, az ötödik és a hatodik évad epizódjait.

Az új Miss Marple

A sorozatok világában egyáltalán nem számít mindennaposnak, hogy félúton lecseréljék a főszereplőt, és az Agatha Christie Marple sorozata alkotói sem épp jókedvükben hozták meg a döntést. A Miss Marple-t az első három évad során olyan feledhetetlenül alakító Geraldine McEwan ugyanis váratlanul visszavonult (a színésznő aztán 2015-ben hunyt el), és ez a döntése egy sajnálatos balesetből következett: az idős színésznő karácsony előtt elesett, eltörve a csípőjét, és az ő korában az orvosa már nem engedte, hogy visszatérjen egy fizikailag megterhelő forgatásra. A brit médiát lázban tartotta, ki lesz az utódja, és az alkotók Julia McKenzie-t választották a szerepre, a legendás színpadi színésznőt, aki a Cranford című sorozatával már amúgy is belopta magát a tévénézők szívébe. A váltás meglepően zökkenőmentesen ment: a sorozat rajongói szinte azonnal elfogadták az új Miss Marpleként McKenzie-t, amiben nyilván közrejátszott a színésznő alázata is a szerep iránt: „A világon mindenki ismeri Miss Marple-t és van egy elképzelése arról, hogy milyen, szóval tisztában vagyok azzal, mekkora feladatot vettem a nyakamba. Valamint arra is emlékeztetnem kell magam, hogyan kell kötni”.

Miss Marple, az örök szupersztár

Ha már fentebb említettük James Bondot, róla tudjuk, hogy a klasszikus szupermacsó tulajdonságok megtestesítése miatt vált olyannyira népszerűvé. De miért szereti a világ Miss Marple-t immár hosszú évtizedek óta? A nyomozónő figuráját részben Agatha Christie saját anyukája inspirálta, bár az író szerint a teremtménye sokkal kotnyelesebb és kötözködőbb, mint amilyen az édesanyja volt. Miss Marple-t egyrészt azért zárták rögtön sokan a szívükbe, mert megmutatta, hogy egy korábban férfiasnak tartott munkában, a nyomozásban a nők is lehetnek kiemelten tehetségesek, másrészt azért, mert új megvilágításba helyezte az idős generációt: megmutatta, hogy igenis a korral együtt tapasztalat is jár. Az öregebbek láthatták, hogy nem kell leírni magukat, még idősebb korban is várhatnak rájuk nagy kalandok , a fiatalabbak pedig ráeszmélhettek, hogy az idősebbek is érdekesek és értékesek. Ráadásul Miss Marple azt üzente, hogy a boldogsághoz nem kell feltétlenül család, más úton is meg lehet találni azt.

A vendégsztárok

Az Agatha Christie Marple sorozatát nemcsak a címszereplő miatt érdemes követni, hanem azért is, mert a brit színjátszás színe-java megfordul benne, köztük néhány igazán nagy sztár is. Az emlékezetes vendégszereplőkből válogattunk.

Benedict Cumberbatch: A Marvel univerzum Doctor Strange-je, az egyik legjobb Sherlock Holmes és a Kódjátszma főszerepéért Oscar-díjra is jelölt Benedict Cumberbatch a negyedik évad második részében, a Könnyű gyilkosságban látható.

Brian Cox: Minden idők egyik legmorcosabb brit tálentuma, a legendás Shakespeare színész, a london színpadok gigasztárja, valamint az Utódlás című agyondíjazott sorozat manipulátor családfője, Logan Roy a negyedik évad harmadik részében, a mérgezéses ügyet feldolgozó Szemfényvesztőkben látható.

Natalie Dormer: A Tudorok, a Trónok harca és a Los Angeles-i rémtörténetek: Angyalok városa ragyogó csillaga Miss Marple oldalán a negyedik évad záró epizódjában, a Miért nem szóltak Evansnek? című részben lesz látható.

Immár 14. évadához érkezik a közkedvelt kanadai tévésorozat, a Murdoch nyomozó rejtélyei, melynek új részei január 17-től, minden hétköznap este 20:15-től lesznek láthatók az Epic Drama műsorán. Az új évadban a rejtélyes bűnügyek mellett a magánéleti gondok is sok-sok fejfájást okoznak hőseinknek, Murdoch például egy olyan családtagjához is eljut, akinek létezéséről eddig még csak nem is tudott, de házasságok és kapcsolatok is próbatételek elé kerülnek abban a tumultuózus szezonban, amiben Charlie Chaplin és Stan Laurel is bekukkant. A premier örömére összegyűjtöttünk 5 olyan dolgot a Murdoch nyomozó rejtélyeiről, amit nem biztos, hogy tudtál.

1. A Mureen Jennings regényei alapján készült sorozat 2008. január 20-án mutatkozott be a kanadai Citytv műsorán. Az indulást három tévéfilm előzte meg, melyekben még Peter Outerbridge játszotta Murdochot. Maga a sorozat jelenleg 15 évadnál és 229 epizódnál tart, és több mint 100 országba eljutott.
2. A címszerepet játszó Yanick Bisson szerint a sorozat népszerűségének titka abban rejlik, hogy megannyi aspektusból áll össze: van benne romantika, cselszövés, rejtély, tudomány és még történelmi személyek is felbukkannak benne esetenként, ugyanakkor ez az egész azért működik, mert nem veszik magukat túl komolyan. Érintenek ugyan súlyosabb témákat, de mindig ügyelnek arra, hogy könnyedebb pillanatokkal oldják a feszültséget.
3. Bisson nem nagyon szereti váltogatni a ruhatárát. Olyannyira nem, hogy minden évadban talál magának egy garnitúrát vagy akár csak egy nadrágot, amit aztán soha nem vesz le. Igen, otthon is azt szereti hordani, amivel az őrületbe kergeti a családját, akik próbálják folyamatosan frissíteni a ruhatárát, de sikertelenül.
4. Ugyan a Dr. Julia Ogdent játszó Helene Joy idejének javát lefoglalja a Murdoch, melynek mind a 200+ epizódjában feltűnt, és emiatt olyannyira elfoglalt, hogy más szerepeket nem is nagyon vállal magára, de nem csak a színészet érdekli. Joy bejegyzett ingatlanügynök, és nem csupán papíron: jelenleg is számos ingatlan értékesítésében vesz részt, amiből nem is kis keresetkiegészítésre tesz szert.
5. Bisson nem különösebben rajong a moziért és tévésorozatot se sokat néz, cserébe imád síelni, biciklizni meg úgy általában kint lenni a szabadban, sőt, igazi ezermester: otthon mindent ő javít meg, mi több, a család házainak renoválását is ő maga végezte.

Bő 65 évvel a Romy Schneider főszereplésével készült klasszikus filmtrilógia után az RTL, a Story House Pictures és a Beta Film arra vállalkozott, hogy újra elmeséljék Erzsébet magyar királyné, avagy Sissi ikonikus történetét – ezúttal egy új generációnak. A hatrészes, nagyívű és érzelmekkel túlfűtött Sissi 2021 december 26-án 21 órakor debütál az Epic Drama műsorán, cikkünkben pedig feltárjuk, miért volt szüksége a világnak egy friss feldolgozásra.

Példakép – nem csak Magyarországnak

Erzsébet egészen véletlenül lett osztrák császárné és magyar királyné: a nővérét, Ilonát szánták I. Ferenc József nejéül, de egy véletlen találkozás mindent megváltoztatott. Az új, többek között Ausztriában, Litvániában, Lettországban és természetesen Magyarországon forgatott sorozat Erzsébet fiatal éveire összpontosít: hogy köttetett szerelmi házasságot Ferenc Józseffel, hogy próbált beilleszkedni a merev osztrák udvarba és hogy került folyamatosan összetűzésbe anyósával, Zsófia főhercegnével. Fiatal évei során nem csupán mint feleség és anya próbálta megvetni a lábát az udvarban, de tényezővé is vált a politikai életben, ugyanis sokban hozzájárult ahhoz, hogy a forrongó ellentétek elsimításával 1867-ben megszülethessen a kiegyezés, ezzel pedig az Osztrák-Magyar Monarchia.

Habár a sorozat pazar díszletekkel és jelmezekkel készült, és helyszíneiben is az autentitásra törekedett, a készítők mégsem egyszerű kosztümös drámaként tekintettek rá, ehelyett Sissit magabiztos, modern nőként mutatták be, és olyan, a mai napig aktuális témákat jártak körül, mint a családszeretet, a függetlenség, az öntudat és a szabad akarat. Andreas Gutzeit, a sorozat vezető producere szerint a Sissi „egy modern nőt mutat be, méghozzá a 21. század nyelvén.” Gutzeit Sven Bohsre (Tetthely) rendezését is dicsérte, aki „ízlésesen, mégis bátran mesélte el Sissi jól ismert történetét, ám ezúttal a történetben a szexualitás is fontos szerepet játszik, ugyanakkor modern megközelítésben mutat be egy politikai nyomás alatt álló nőt.”

Nem a régi történet újramesélése

Az alkotók egyértelművé tették, hogy nem a Romy Schneider-féle változatot akarták újra leforgatni. Ugyan bizonyos helyzeteket fikcionizáltak, összességében mégis a történelmi hűségre törekedtek. Gutzeit azt is elárulta, hogy az új sorozat címszerepét megformáló Dominique Devenport nem is látta a Schneider-féle változatot. „Nem is volt rá oka megnézni őket, ugyanis mi egy friss és modern újraértelmezést akartunk” – magyarázta a producer.

Maga Devenport – aki még újoncnak számít a szakmában – a szerencsének köszönheti, hogy megkapta a szerepet. „Egy barátommal söröztem Münchenben, és arról beszéltem neki, hogy milyen közel érzem magamhoz Sissi karakterét” – mesélte a Variety-nek adott interjújában. „Azt viszont nem tudtam, hogy ez a barátom másnap találkozott a sorozat szereposztó rendezőjével; beszámolt neki rólam, ő pedig felhívott engem.”

Devenport tisztában van azzal, milyen egyedülálló lehetőség eljátszani Európa első szupersztárját, aki egészen különleges életet élt: „Nem győzöm emlékeztetni magamat arra, hogy belőlünk soha nem lesz császárné, és hogy neki meg kellett küzdenie azért, hogy legyen magánélete és egyénisége” – magyarázta Devenport. „Annyi volt a feladata, hogy gyerekeket szüljön. Az emberi oldala, az érzései nem számítottak, de ő megküzdött értük.”

A jelmezek sokat segítettek abban, hogy jobban átérezze a szerepet: „[A jelmezek] kötöttségekkel jártak, még a légzésben is akadályoztak. A sminkszobában változtam át nap mint nap Sissivé, de nekem könnyű dolgom volt abban, hogy esténként elengedhettem őt. Így őrizhettem meg a józan eszem.” Devenport szerint Sissire óriási nyomás nehezedett, hisz nagyon fiatalon került egy olyan környezetbe, ami tele van kötöttségekkel. „[Sissi az udvarban] nem lehetett többé önmaga. Magába zárkózott, magányos volt. A férje távol járt, ő maga pedig egy ketrecben érezte magát.”

A Sissi azt meséli el, hogy tört ki ketrecéből ez a zárkózott fiatal nő, és hogy vált Európa egyik legközkedveltebb ikonjává: Karácsony másnapjától az Epic Drama műsorán.

A Murdoch nyomozó rejtélyei két karácsonyi különkiadással is feldobja az ünnepeket idén. A Murdoch karácsonya december 4-én, a Karácsony a családdal pedig december 11-én debütál az Epic Drama műsorán – mindkét program este 9-kor. Mindent beleng a karácsony szelleme, de egy Murdoch nyomozó rejtélyei-epizód nem lenne teljes rejtélyek nélkül, így a fáradhatatlan detektívnek a Murdoch karácsonyában egy titokzatos rablót kell kézre kerítenie, aki önjelölt Robin Hoodnak képzeli magát, a Karácsony a családdal című epizódban pedig egy ásatással kapcsolatos gyilkosságnak kell a nyomára bukkannia. Mint mindig, Murdochnak ezúttal is csodát kell tennie, hogy legalább karácsonyra helyre álljon a rend. Még szerencse, hogy pont a karácsony a csodák időszaka. Cikkünkben mi is megidézzük a karácsony szellemét – Murdoch nyomozó és a többiek társaságában.

Karácsony: A remény és a Drágán add az életed időszaka

A különkiadások a sorozattól megszokott könnyed, de egyáltalán nem sekélyes módján teszik magukévá a karácsonyi hangulatot és üzennek általa a nézőknek. A Murdoch karácsonyában Dr. Julia Ogden (Héléne Joy) két utcagyereket vesz a szárnyai alá, és a színésznő szerint ez a nagyszerű történetszál arra figyelmeztet, hogy a szegényeknek adakozni kell. A Murdochot megformáló Yannick Bisson egyetért vele a témaválasztást illetően, aki szerint a karácsony a remény időszaka, az ünnepek pedig arról szólnak, hogy az emberek kedveskednek egymással, így nekik is példát kell mutatniuk.

Talán Bisson számára is van remény, már ami a zenei ízlését illeti, ugyanis elárulta, hogy a kedvenc karácsonyi dala az All I Want for Christmas is You, méghozzá a Mariah Carey-változat. A kedvenc karácsonyi filmje pedig az Igazából szerelem, ezzel szemben Héléne Joy-ék majd minden karácsonykor megnézik A muzsika hangját, ami, valljuk be, nem kis teljesítmény, de a legbevállalósabb mindenképp a Henry Higginset megformáló Lachlan Murdoch, akinek a kedvenc ünnepi filmje a Drágán add az életed. Menőség.

Murdoch és a szuperhősök?

A Murdoch karácsonya egy igazi szuperhőst, vagy inkább annak egy prototípusát veti be az eddig ilyen téren azért a földön járó sorozat világába. Ő Jumping Jack, akit a széria egyik szereplője, George Crabtree (Jonny Harris) teremt meg egy képregény formájában – de aztán a karakter életre kel, és mindenféle galibát okoz. Harris szerint Jumping Jack egyfajta előzménye a ma ismert szuperhősöknek, kicsit Robin Hood, kicsit pedig olyan, mint Bigyó felügyelő, és Crabtree bűntudatot érez amiatt, hogy ezt a figurát ő szülte meg. De biztosan nem ugrott le csak úgy az általa írt képregény oldalairól! Ez is egy olyan rejtély, melynek Murdochnak kell a végére járnia.

Az ünnepek a családról szólnak és a karácsonyi különkiadásokról!

A Karácsony a családdal című különkiadásban Murdoch és Ogden végre meglátogatják Murdoch fivérét, Jaspert, és persze, semmi se úgy alakul, ahogy azt eltervezték. Peter Mitchell, a széria vezető producere elmondta, hogy az epizód központi témája nem csupán annak öröme, hogy együtt lehetünk a családdal karácsonykor, hanem az ezzel járó kihívások és csapások is. De természetesen előkerülnek az olyan klasszikus értékek is, mint az adakozás öröme – legalábbis a Brackenheid nyomozót megformáló Thomas Craig szerint. Ugyanakkor Simon McNabb, az epizód társírója elárulta, hogy arra törekedtek, hogy a Karácsony a családdal kicsit más legyen, mint a korábbi karácsonyi különkiadások. „Úgy éreztük, miután letudtunk két olyan különkiadást, melyekkel a legtöbb karácsonyi filmes sztorielemet körbejártuk, ezúttal valami szokatlant kell tennünk” – magyarázta az író. Ezért is hagyták maguk mögött Torontót, ahol a sorozat epizódjai készülnek, hogy a Brit Kolumbiában található Victoriá-ba utazva kicsit felfedezzék az őslakosságot is. De persze, a középpontban továbbra is a családi értékek állnak.

Harris úgy véli, hogy a Murdoch-féle karácsonyi különkiadások egyfajta tradícióvá váltak a kanadai családok körében. Ezzel Bisson is egyetért, aki szerint a sorozat könnyedsége, a benne fontos szerepet kapó barátság és bajtársiasság adja magát a karácsonyi hangulathoz, ezért nem véletlen, hogy a sorozat karácsonyi különkiadásai olyan sikeresek. „Ugyanakkor azt hiszem, a Karácsony a családdal lesz a kedvencem!” – állítja a Murdochot játszó színész, és ha valakinek, hát neki ezt biztosan elhihetjük, hogy ezt a különkiadást látni kell.

A Sherlock Holmes-rajongók mind a tíz ujjukat megnyalhatták, amikor 2019 végén bemutatták a Frank Tallis detektívregényeiből készült Bécsi vér című sorozatot. A folytatásra a koronavírus és a Brexit miatt kicsit sokat kellett várnunk, ám az Epic Drama műsorán november 22-én startoló második évad megérdemelte a türelmünket: a történetek a nyomozók számára még személyesebbek lettek, a történelmi háttér az országszerte erősödő antiszemitizmussal pedig egyre nagyobb hatást gyakorol hőseink életére.

A Bécsi vér főhőse a pszichoanalitikus Max Liebermann (Matthew Beard), Freud tehetséges tanítványa, aki a pszichológia tudományát állítja a rendőrség szolgálatába, amikor társul Oskar Rheinhardt-tal (Jürgen Mauer), a rutinos bécsi detektívvel, hogy együttes erővel rejtélyes gyilkosságokat oldjanak meg Bécs városában a XX. század elején. A második évad elején Liebermann számára nagy lesz a tét: a szakmai reputációja és a jó híre kerül veszélybe, amikor az egyik páciensét, egy magyar grófnőt holtan találják a hotelszobája kádjában, és az eset öngyilkosságnak tűnik. A nyomozás során nemcsak az ügyet kell megoldania, hanem magát is tisztáznia kell Oskar segítségével. A következő ügybe, egy nyomornegyedi, csonkításos gyilkosságba már Oskar keveredik bele jobban a kelleténél, míg a harmadik epizódban hőseink egy szerzetes halála ügyében nyomoznak, a nyomok pedig egy vallásos zsidóhoz vezetnek, aki a gyanú szerint azért hallgattatta el a szerzetest, mert a férfi antiszemita eszméket terjesztett.

Kultregényekből kultsorozat

A brit író és klinikai pszichológus, Frank Tallis 2005-ben írta meg az első Max Liebermann regényét, amit később további hat követett: az utolsó 2018-ban látott napvilágot (magyarul eddig 3 jelent meg a Magistra Kiadó gondozásában). Amikor az írót arról kérdezték, miért vágott bele a könyvek megírásába, ezt nyilatkozta:

„Három szenvedélyem van: a pszichoanalízis, a zene és a sütemények, tehát az ötlet, hogy egy bécsi doktor-detektív nyomozás közben hangversenyekre jár és kávéházakat látogat, nagyon csábító volt számomra”.

Tallis számára inspirációt jelentett, hogy a pszichoanalízis és a detektívmunka mennyire közeli rokonai egymásnak, és ezzel már maga Sigmund Freud is tisztában volt, aki maga is nagy rajongója volt a detektívtörténeteknek, sőt egy korabeli beszámoló szerint magának Sherlock Holmesnak is. Amikor a BBC megvásárolta Tallistól a jogokat, hogy a történeteiből tévésorozat készíthessen, az író nagylelkűen teljes szabadságot adott az alkotóknak. Úgy érezte, túlságosan közel állnak hozzá ezek a sztorik ahhoz, hogy átláthassa, mit kellene változtatni rajtuk ahhoz, hogy a tévéképernyőn is jól működjenek. Szerencsére rendkívül elégedett a végeredménnyel, és a könyvei tévés változatának megnézését ahhoz az érzéshez hasonlította, mint amikor egy zeneszerző megír egy darabot egy szál zongorára, majd később egy nagyzenekar előadásában hallgathatja meg ugyanazt.

Bécs, a harmadik főszereplő

Bécs a XIX. és a XX. század fordulóján London és Párizs mellett az egyik legizgalmasabb európai nagyváros volt, így nem csoda, hogy a Strauss operettről elnevezett Bécsi vérben Max Liebermann és Oskar Rheinhardt mellett a város gyakorlatilag a harmadik főszerepet alakítja. Az angol-osztrák koprodukcióban készült alkotást teljes egészében Bécsben forgatták, a városban, ami bő száz évvel ezelőtt forradalmi gondolatokat hozott a művészetek, a filozófia, a tudományok és a pszichiátria területén. Bécs egyben a modernizmus egyik legfontosabb bölcsője is volt, ráadásul egy igazi multikulturális város, ahol a fejlődés miatt egyre több bevándorló élt. A technológiai forradalom az elsők között jelent meg itt a fényképezőgépekkel, az elektromos árammal és a telefonokkal. A bécsiek megszállottjai voltak a nemesi családok és uralkodóik életének, a lapok között pedig megjelent a bulvár, a politikusaik pedig egyre inkább a populizmus felé tolták el a retorikájukat, előrevetítve a későbbi történéseket, melyek aztán sötétté festették Európa egét. Ezt a nyüzsgő, élettel teli nagyvárost adja nekünk vissza teljes pompájában a Bécsi vér.

„Ha a nagymamád bekapná a Morpheustól kapott kék tablettát, pontosan olyan világba kerülne, mint amit Az élet dicséretében láthatunk” – derült ki a Guardian második évadról írt kritikájából. A tavaly a legkedvesebbnek kikiáltott brit sorozat továbbra is olyan jól esik, mint egy csésze yorkshire-i tea és egy kis aprósütemény hazaérve a munkából, és november 12-től te is minden péntek este követheted az Epic Drama csatornán.

Amikor 1978-ban megjelent a tévében Az élet dicsérete, a nézők annyira szerették, hogy hét évadon és kilencven epizódon át műsoron tartották. A James Alfred Wight nevű állatorvos saját tapasztalatait elmesélő regényfolyamán alapuló sorozat a britek egyik kedvence lett, és amikor szóba került, hogy remake készül belőle, sokan kételkedtek a sikerben, hiszen a témája messze nem olyan trendi, mint amiket mostanában megszokhattunk a tévében. Az 1940-es évek yorkshire-i állatorvosi rendelőjében játszódó széria azonban váratlanul nagy sikert aratott, bizonyítva, hogy a nézők nem csak gyilkosságokat és sitcomokat szeretnek a tévében látni. Ma már sokan úgy gondolják, hogy a remake olyan jól sikerült, hogy akár még a régi sorozat sikerét és élettartamát is túlszárnyalhatja.

A sorozat sikerének titka
Tény, hogy a pandémia csúcsán tavaly sokat tévéztünk, de a brit nézők pozitív reakciója Az élet dicsérete kapcsán még ezt figyelembe véve is elsöprően pozitív volt. A széria vezető írója, Ben Vanstone ezzel magyarázza a sikert:
„A sorozat sikere elsősorban annak köszönhető, hogy átélhető emberi helyzeteket és érzéseket mutat be. A főszereplők keményen dolgozó emberek, akik keresik az útjukat az életben, és ezen az úton az apró, egyszerű és kedves tettek is sokat számítanak. Az életünk nem csak szárnyaló románcokból és súlyos kataklizmákból áll. Valójában az apró dolgok jelentik a legtöbbet: egy barát, aki jókor kopog be hozzád, hogy megkérdezze, mi a baj, valaki, aki pont akkor segít, amikor bajba kerülünk, egy kézfogás, amikor valaki dühösnek lát, vagy csak egy támogató tekintet, amikor már elfogynak a szavak. Ez mindig is igaz volt, de most, ezekben a nehéz időkben különösen az, és úgy érzem, hogy nagyobb igény van az ilyen kedves történetmesélésre, mint korábban”.

Mi lesz Helennel és James-szel?
Bár a sorozat teli van kedves karakterrel, és az állatorvosi rendelőben játszódó pompás, szellemes helyzetekkel, a szívét-lelkét mégis a James és Helen között megszülető szerelmi szál adja. Mit várhatunk a folytatásban? Elmagyarázza az író:
„Fontos volt nekünk, hogy valóban bemutassuk a következményeit annak, hogy Helen (Rachel Shenton) nem ment hozzá Hugh-hoz (Matthew Lewis). Nem éreztük volna helyesnek, ha egyből úgy látjuk őket viszont, hogy Helen máris együtt van James-szel (Nicholas Ralph). Azt szerettük volna, hogy Helen megérezze a tette súlyát, és legyen ideje átgondolni, mit akar az élettől. Egészen biztosak lehetünk James érzéseiben Helen iránt, de talán fordítva ez azért nem annyira egyértelmű. Természetesen nem közömbös számára James, de teret akartunk hagyni neki, hogy most elsősorban önmagát ismerhesse meg, mielőtt azonnal belevetné magát egy újabb kapcsolatba”.

Három érdekesség Az élet dicséretéről
1. 2019 óta törvény tiltja a briteknél, hogy egy forgatás kedvéért állatokat olyasmire rávegyenek, amit maguktól nincs kedvük megtenni. Ennek köszönhetően a sorozat összes állatos végbél- vagy méhvizsgálatánál és szülésjeleneténél élethű protéziseket használt a stáb mindenki legnagyobb örömére.
2. Az első szezonban Mrs. Pumphrey-t alakító Diana Rigg nem sokkal a forgatás után elhunyt. A produkció sokat gondolkodott azon, mihez kezdjenek a helyzettel, végül megtartották a figurát, és egy új színésznőre, Patricia Hodge-ra bízták a szerepet.
3. Bár az eredeti regények Thirsk városában játszódtak, a város azóta túl nagyra nőtt ahhoz, hogy a hely kis vidéki városként elfogadható legyen, így végül nagyrészt Yorkshire Dalesben folyt a forgatás. Dales városközpontja azért is volt ideális, mert nincsenek modern épületei, így nem kellett radikálisan hozzányúlni ahhoz, hogy a negyvenes éveket rekonstruálják.

A világot körbejárt Murdoch rejtélyei című sorozat november elsejének estéjén már a 13. évadát kezdi meg az Epic Drama csatornán. A 13 éve forgó kosztümös krimisorozat ezen a ponton a 200. (!) részéhez érkezik, amelynek apropóján régi kedvencek garmadáját láthatjuk viszont, és megdől a rekord a felvonultatott történelmi hírességek számában is.

Torontóban konferenciát tartanak, amelyen a 20. század innovátorait ünneplik, és az eseményről váratlanul eltűnik két díszvendég, Nikola Tesla és Marie Curie. Murdochnak és társainak alaposan össze kell szedniük magukat, hogy egy ilyen híres embereket érintő bűntény ne maradjon megoldatlanul. Erről szól a jubiláló 200. epizód, amely nem véletlen áthallással a Mit hoz a jövő? címet kapta (matekosok kedvéért: a kétszázas szám úgy jön ki, hogy az alkotók a karácsonyi különkiadásokat is beleszámolták). A konferencia ötlete kiváló alkalmat szolgáltatott az íróknak, hogy rengeteg közkedvelt karaktert hozzanak vissza a sorozat múltjából, másrészt telepakolják a sztorit a 20. század közismert zseniális feltalálóival és történelmi személyiségeivel, mint pl. Albert Einstein, Thomas Edison, Alexander Graham Bell, Ernest Rutherford, Emma Goldman vagy éppen Henry Ford.

A sztár és az alkotó a nagy jubileumról

„200 rész már elég sok ahhoz, hogy ne csak egy jubileumot, hanem magát a sorozatot is ünnepeljük. Az epizódhoz rengeteg sztárvendéget hívtunk meg és teleraktuk a cselekményt apró utalásokkal. Az őrült kreativitást ünnepeljük, és Murdochot hozzá hasonlókkal, vagyis a világ legokosabb embereivel vettük körbe” – olvasható Peter Mitchell showrunner megszólalása a Fandomon.

„Önmagában azt kimondani, hogy ez itt a kétszázadik rész, egészen hihetetlen. Sosem gondoltam volna, hogy egy kosztümös sorozat ennyi ideig tarthat, és ilyen sikert tudunk elérni a szórakoztatóiparban. A népszerűséget a hűséges rajongóknak köszönhetjük, és persze annak, hogy nem vesszük magunkat annyira komolyan. A sötét rejtélyeket mindig vidám, játékos és humoros pillanatokkal vegyítjük, és ezt a nézők nagyra értékelik” – nyilatkozta Murdoch nyomozó alakítója, Yannick Bission a Global Newsnak.

Ami még lesz

Az ünnepi adáson túl persze számos izgalom vár még ránk a 13. szezonban, amely 2021. november 1-jén hétfőn, 19:30-kor rajtol el az Epic Drama sorozatcsatornán. Murdoch újabb találmányokkal forradalmasítja a nyomozói munkát és konfliktusba kerül az új halottkémmel, Violet Harttal. Felesége, dr. Ogden eközben sebészként kénytelen szembesülni szakmája szexizmusával. Crabtree és Effie Newsome kapcsolata tovább bonyolódik, miközben riasztó titkokra derül fény a múltból. Brackenreid megpróbál kibékülni Margarettel, de egy sötét családi titok is nyomasztja a lelkét. Higgins vért izzadva próbálja támogatni a felesége pazarló életmódját, Watts pedig tiltott tevékenységekkel kísérletezik.

A fehér királyné és A fehér hercegnő sikerét követően A spanyol hercegnővel ismét visszatérhetünk a Tudorok intrikákkal teli világába. A Philippa Gregory regényei alapján készült kétévados sorozat, amely október 27-én, este 21:00-kor debütál az Epic Drama műsorán, Aragóniai Katalin útját követi nyomon, aki a spanyol uralkodói pár lányaként azért érkezik Londonba, hogy Artúr herceg feleségeként az angol trónra ülhessen. Sem őt, sem udvartartását nem látják jó szemmel, ráadásul Artúr herceg hirtelen meghal, így Katalinnak nincs más választása, mint hogy behálózni a trón új örökösét, a karizmatikus Harry herceget, akit később VIII. Henrikként ismer majd meg a világ. Cikkünkben bemutatjuk a valóságot A spanyol hercegnő mögött és hogy miben különleges ez a széria.

A diverzitás története

A spanyol hercegnő nem egyszerűen csak egy újabb fejezetét meséli el az angol történelemnek, hanem egy ma is releváns, nők által dominált történetet az idegen bevándorlókkal szembeni előítéletekről. A fehér királyné és A fehér hercegnő írásában is tevékenyen részt vevő Emma Frostot nagy izgalommal töltötte el, hogy három olyan fiatal nő történetét mesélhette el, akik egy olyan világból érkeztek, amely teljesen más kulturális referenciákkal bír, máshogy vélekedik a nemekről és a hatalomról. Katalin udvartartásában színesbőrű nők is vannak, ami nem csupán történelmileg akkurátus, de teljesen felforgatja a férfiak által irányított Tudor-házat. „Úgy éreztem, ez korunk világára is teljesen igaz” – nyilatkozta az író/producer.

De a címszereplőt is modern szemmel formálták meg. Mikor Artúr holtan esik össze, és ezt követően Katalin Harry herceget veszi célba, ez Frost szerint többféleképpen értelmezhető: lehet, hogy Isten ezt a sorsot szánta neki, vagy ő érzi úgy, hogy mindenképp teljesítenie kell azt, amit az anyja elvár tőle? Esetleg a színtiszta ambíció hajtja? „Ez egy nagyon is 21. századi húzás lenne” – mondta Frost. A címszereplőt játszó Charlotte Hope is tisztában van a sorozat korunkra gyakorolt hatásával: „Az, hogy ez a sorozat létezik, és hogy nők forgatták és hogy egy nőkről szóló történetet mesél el, az egyszerre különleges és nagyon is helytálló érzés” – mondta a színésznő a Forbes-nak, aki értékelte az által játszott karakter összetettségét is: „Egyszerre erős és sebezhető. Meghoz néhány rossz döntést, de tanul belőlük. Nagyon emberi karakter, nők ritkán játszhatnak ilyet.”

Történelmileg mennyire helytálló A spanyol hercegnő?

Aragóniai Katalin és Artúr, Wales-i herceg kézfogójára 1501-ben került sor, és az angol-spanyol uralkodói házak megerősítését szolgálta. Az ifjú hercegnő udvartartásának valóban volt színesbőrű tagja, méghozzá a mór származású Katalina. aki 26 évig szolgált Katalin mellett. A spanyol hercegnő és Artúr mindössze 15 évesek voltak, amikor összeházasodtak 1501-ben – akkoriban a későbbi VIII. Henrik még csak 10 éves volt.

Ahogy arra a sorozat is ellentmondásos választ ad, úgy a mai napig vitáznak azon, hogy Artúr tényleg megszentesítette-e a frigyét Katalinnal. Ez azért volt fontos, mert később VIII. Henrik arra hivatkozva akarta érvényteleníttetni a frigyét Katalinnal, hogy isten akarata ellen szól az, hogy elvette a bátyja özvegyét, de ha Artúr és Katalin nem szentesítették meg a házasságukat, akkor az övék volt érvénytelen, nem pedig Henrik és Kataliné… Ugyan Artúr többször is megfordult Katalin hálójában, Katalin később azt állította, hogy a fiú nem ért hozzá, amit mások is alátámasztották azzal, hogy túl gyenge volt hozzá.

Artúr 1502-ben halt meg, a halál oka a mai napig ismeretlen – egyesek szerint az izzadós kór, mások szerint tbc végzett vele. Nem sokkal később VII. Henrik felesége, Yorki Erzsébet is meghalt, és egy ideig úgy volt, hogy Katalin lesz a király új felesége, de ezt a hercegnő édesanyja ellenezte. A 17 éves Harry 1509 áprilisában foglalta el a trónt – apja halálát követően –, és júniusban el is vette feleségül az akkor 23 éves Katalint. Ugyan VIII. Henrik eleinte teljesen odáig volt a feleségéért, kapcsolatukat megfertőzte, hogy a nő nem tudta megáldani őt egy egészséges fiúgyermekkel. Házasságuk 1527-ben ért véget: akkoriban Henrik már egy bizonyos Boleyn Annára vetett szemet…

Emma Frost és alkotótársai egy pillanatig sem titkolták, hogy A spanyol hercegnő sok tekintetben fikcionizálta a korabeli történéseket, kosztümök és forgatási helyszínek tekintetében viszont abszolúte az akkurátusságra törekedtek, hogy egy olyan történetet meséljenek el, amely saját korában és a mai világból nézve is megállja a helyét – kizárólag az Epic Drama műsorán.

Miért érdemes nézni az Árnyékvonalakat?

Második évadával jelentkezik a nemzetközi sikereket elérő finn kémsorozat, az Árnyékvonalak. Az új szezon, amely szeptember 30-án, este 21:00-kor startol el az Epic Drama műsorán, 1956 feszültségekkel teli évébe kalauzolja el a nézőt. Az új elnök épp most lépett hivatalba, de pozíciója máris megrendül, ráadásul a magyarországi és lengyelországi forradalmak szele ide is elér. A Fist nevű titkos akciócsoportnak pedig egy fasiszta szervezet támadásával is meg kell birkóznia, amit ráadásul a CIA támogat fegyverekkel. Az események hatására nem csupán az elnök és a Fist kerül veszélybe, de egész Finnország jövője is bizonytalanná válik. Cikkünkben feltárjuk, miben más ez a széria, és miért jobb, ha felkészülünk arra, hogy legszívesebben egyben ledarálnánk.

Miért különleges ez a finn sorozat?

„Ez egy olyan kémthriller, amely sikeresen vegyíti a műfajokat: egyszerre humoros és sötét, eredeti és kísérleti, és a megvalósítása is pazar” – foglalta össze az Árnyékvonalak lényegét Laurent Boissel, a sorozat nemzetközi forgalmazójának feje, aki szerint eme egyéniségének köszönhetően az Árnyékvonalak kiemelkedik az amúgy meglehetősen telített piac kínálatából.

Az első évad erőssége az volt, hogy egy frissen beszervezett tag, Helena (Emmi Parviainen) tekintetén keresztül ismerhettük meg a Fist működését, annak ellenségeit és viszályait, miközben Helena múltjának titkai is felszínre kerülnek. A folytatásban Helenának már nagyobb tapasztalattal felvértezve kell szembenéznie egy jóval nagyobb fenyegetéssel, miközben tudja, hogy még a Fist fejében sem bízhat meg. Idővel rádöbben, hogy csak úgy állíthatja meg a Harag Testvérisége névre hallgató fasiszta organizációt abban, hogy egy olyan háborút robbantsanak ki, amiből Finnország nem kerülhet ki győztesként, ha a Fist vezetőjévé válik.

Kultikus sorozatok és valós események hatása

Katri Manninen, az Árnyékvonalak szerző-forgatókönyvírója bevallotta, hogy korábban rengeteg thrillert fogyasztott, főleg olyan kémsorozatokat, mint a Homeland vagy a Foglalkozásuk: Amerikai, és mindig arra gondolt közben, hogy „bárcsak én is készíthetnék egy ilyen sorozatot!” Ehhez azonban valami egyedit kellett felmutatnia, valami olyasmit, ami a finn történelem egy szeletét univerzálisan eladható módon, de mégis újszeren tálalja fel. „Szerintem azért olyan különleges ez a sorozat, mert lehetőségünk volt valami mással próbálkozni” – mondja Manninen, aki az anyjával, Kirsti Manninennel közösen találta ki a széria 1950-es években játszódó alapötletét. Kirsti Manninen maga is író, aki több könyvet és tévésorozat írt karrierje során, melyek az Árnyékvonalakhoz hasonlóan szintén vegyítik a fikciót a történelmi tényekkel.

Annak ellenére, hogy a sorozat bő 60 évvel ezelőtt játszódik, Katri Manninen szerint nem is lehetne relevánsabb, hisz a 2016-os amerikai elnökválasztással kapcsolatban ugyanazok a vádak és vélekedések merültek fel, mint amik az 1955-ös finn elnökválasztás kapcsán, amit a CIA és a KGB egyaránt befolyásolt.

AJ Annilának, aki olyan filmek dirigálásával szerzett nemzetközi ismertséget magának, mint az Újjászületett harcos vagy a Szauna, az Árnyékvonalak volt az első sorozatrendezése, de nem tudott neki ellenállni. „Teljesen rákattantam a forgatókönyvre. Nevettem, sírtam, izgultam, remekül szórakoztam” – nyilatkozta a rendező, aki azt is bevallotta, hogy imádta, hogy míg a sorozat nem veszi magát véresen komolyan, ez nem megy a dráma rovására.

Az alkotók nem titkolják el, hogy szívesen éltek volna abban a korszakban, ahol ez a sorozat játszódik. Odaadásuk és rajongásuk meg is látszik a gyönyörűen realizált helyszíneken és a magával ragadó történeten, melyet Alinna abban a szellemben rendezett meg, mintha csak egy játékfilmet forgatna, csak jóval hosszabb játékidővel felvértezve. A végeredményről mi magunk is meggyőződhetünk, mikor az Árnyékvonalak 2. évada szeptember 30-án megérkezik az Epic Drama-ra.

Augusztus 5-én, este 21:45-kor tér vissza második évadával a Manhattan az Epic Drama műsorára. A széria az új-mexikói Los Alamos városában játszódik, ahol tudósok és katonák egy olyan titkos projekten dolgoznak, amely örökké megváltoztatja a világot – ráadásul ezúttal már az idővel versenyt futva próbálják megalkotni a világ első atombombáját. Abban a hitben dolgoznak, hogy ezzel véget vethetnek egy háborúnak, de sejtésük sincs arról, hogy mindeközben kirobbantanak majd egy másikat, a fegyverkezési versennyel kísért hidegháború fenyegetése ugyanis már ott leselkedik az atomfelhő árnyékában. Cikkünkben bemutatjuk, hogy lett egy kisvárosi thrillerből a 2010-es évek egyik legszövevényesebb és legambiciózusabb sorozata.

Mint a legtöbb szezonális sorozat, így a Manhattan első évada is jókora cliffhangerrel ért véget, vagy ahogy Sam Shaw, a széria showrunnere fogalmazott: „az évad végén majdnem minden kapcsolat felborult”. Charlie Isaacs (Ashley Zukerman) akaratán kívül egy új akciócsoport vezetője lesz, amely az idővel versenyt futva és egyre súlyosabb felső nyomásra próbálja meg legyártani a világ első atombombáját, Frank Wintert (John Benjamin Hickey), a projekt egykori vezetőjét pedig ismeretlen helyre hurcolják. Thomas Schlamme rendező/producer feltárja, hogy a második évad nem sokkal az első etap befejezését követően veszi fel a szálakat, szóval a nézőknek nem kell sokat várniuk arra, hogy megtudják, mi történt Winterrel. Az őt megformáló Hickey szerint a folytatás egyik legnagyobb rejtélye az, hogy hová hurcolták el a karakterét. „[Hőseink] szép lassan felfogják, hogy a hadsereg milyen játszmákat űz azon kívül, hogy legyártatják velük a bombát” – fejtegette az évad titkait Hickey.

Szóval a Manhattan második évadában nem csupán a tét és a feszültség nagyobb, de a rejtélyek is halmozódnak, és ahogy a vox.com kritikusa fogalmazott, a sorozatot azt teszi különlegessé, hogy egyszerre kisvárosi dráma, romantikus sorozat, kémszéria, sőt, sci-fi is. A folytatás pedig azzal, hogy hajlamos ugrálni az időben, illetve hogy egyszerre foglalkozik a karaktereket érintő és az egész várost befolyásoló rejtélyekkel, egyre jobban hasonlít az új évezred egyik legünnepeltebb sorozatára, a Lostra.

De a titkok kibontásának a karakterdráma sem látja kárát. Schlamme szerint a második évad azt a kérdéskört járja körül, hogy az emberek mennyi gonoszságra képesek a nagyobb jóért. „Ez a morális kettőség egyfajta takaróként borítja be az egész évadot, és ez okozza az ellentéteket is” – magyarázza a rendező.

Ugyan a folytatásra majdnem minden régebbi színész visszatér Ashley Zuckermantől (A félelem utcája) és John Benjamin Hickey-től (Titkok nélkül) kezdve Olivia Williamsen (Hatodik érzék) át az Emmy-díjas Rachel Brosnahanig (A csodálatos Mrs. Maisel), de az új, nagyobb rejtélyek új karaktereket kívánnak. Az egyik ilyen a William Petersen (Az embervadász) által megformált Emmett Darrow tábornok, aki azt a feladatot kapta, hogy minden áron szállítsa le időre az atombombát, míg Nora szerepében Mamie Gummer (True Detective) alaposan megbonyolítja a szereplők életét, és igazából ő sem riad vissza semmitől annak érdekében, hogy elérje a céljait.

Bár a sorozat legtöbb szereplője kitalált – kivéve az egy-két epizódban feltűnő J. Robert Oppenheimert (akit Daniel London formál meg) –, és emiatt a küzdelmeik is azok, a Manhattan sok dologban tükrözi a valóságot. Az atombomba megalkotásáért folytatott versenyt – melyben két külön csoport vett részt Amerika két külön pontján – tényleg úgy hívták, hogy a Manhattan terv, és a kutatás egyik központja valóban az új-mexikói Los Alamos volt. A kutatásban női tudósok is részt vettek, a közösséget pedig bennszülöttek segítették, ugyanakkor a tudósok úgy vélték, a bombát Németországban fogják bevetni, nem pedig Japánban. A Manhattan apró részleteiben is a valóságra támaszkodott: Los Alamosnak, vagy ahogy a helyiek hívták, a Dombnak valóban csak egyetlen levelezőcíme volt (Postafiók 1663), és az ide befutó vagy innen kimenő leveleket mindig átnézték, hogy semmi se szivároghasson ki.

A kormány mindent megtett azért, hogy a projektet kívülállók előtt titokban tartsa, ezért az abban résztvevők előtt is rengeteg információt visszatartott. Ahogy az a sorozatban is látható, még a tudósok se mindig tudták, hogy min dolgoznak épp, a feleségeik főleg nem voltak tisztában a részletekkel, de még a helyet őrző katonai rendőrség sem. Los Alamos lakóit rendszeresen hazugságvizsgálatnak vetették alá. De mint ahogy a sorozatban is, a kémek a valóságban is bejutottak a projektbe. Az egyiküket, Klaus Ruchs fizikust – aki információkat csempészett ki a szovjeteknek – sikerült elfogni és bíróság elé állítani 1949-ben, egy másik kommunista szimpatizánst, Theodore Hallt, aki egy Walt Whitman-verseskötet segítségével küldött kódolt üzeneteket a Szovjetuniónak, sosem sikerült elfogni. A Manhattanben ugyan egyikőjük sem tűnik fel, de más kémek, akik hozzájuk hasonló módszerekkel dolgoznak, igen.

A Manhattan mögött álló WGN America tehát ügyelt a részletekre, de ez nem is meglepő, hisz tisztában voltak azzal, hogy milyen nagy formátumú sorozattal van dolguk, ezért a folytatásban is a lehető legjobbakkal forgattak. „Nem lennék képes elvégezni a munkámat, ha nem ezekkel a színészekkel dolgozhatnék együtt, méghozzá eme díszletek között, eme kosztümöket viselve és ezzel a stábbal” – méltatta a produkciót a Charlie Isaacset megformáló Zukerman. „Bármelyik fiókot is nyitod meg, a történelem egy kis darabja köszön vissza rád. Lenyűgöző, mennyire hiteles ez a széria” – lelkendezett a Charlie feleségét, Abby-t játszó Brosnahan, aki szerint a második évad még az első etapnál is jobb. Ezzel Hickey is egyetért: „Nem gondoltam volna, hogy képesek lesznek még magasabbra emelni a tétet, mint az első évadban.”

Nos, hogy mennyire magas az a tét, az augusztus 5-én kiderül, mikor a Manhattan második évada megérkezik az Epic Drama-ra.